79223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzkazánok, vízmelegítők és effélék falain a kazánkő lerakódásának meggátlására elektrolízis segélyével

Megjelent 1932. évi szeptember lió 23-án. MAGYAR KIRÁLYI IgET SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 7922B. szám. Ve/2. OSZTÁLY. Eljárás gőzkazánok, vízelőmelegítők és effélék falain a kazánkő lerakódásának meggátlására elektrolizis segélyével. RUMMEL OTTÓ SZOLG. KIV. SZÁZADOS BERLINBEN. A bejelentés napja 1920 junius hó 30-ika. Elsőbbsége 1918 április hó 24-ike. A jelen találmány eljárására vonatkozik, gőzkazának, vízelőmelegítők és effélék falain a kazánkő lerakódásának elektrolízis segélyével való meggátlására, mely — ismert módon — abból áll, hogy a kazánkőtől tisztán tartani kívánt kazán falakat valamely kis potenciálú élekt romos áramforrás minus pólusával hozzák kapcsolatba, míg annak plus pólusa valamely, a kazánvízbe bemerülő elektródába torkol l)e. Ez az ismert eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy a víz elektrolízisénél1

a minus póluson, tehát a katódán, hidrogén válik ki finom buborékok alakjában, míg a plust pólussal öszsízekötött elektródán, az anódán, oxigén keletkezik, továbbá, hogy a képződött hidrogén apró buborékok alakjában a kazán falaira tapadva maradó, úgy hogy a kazánkő nem ülepedhetik le ezeken a falakon. Ez az ismert eljárás azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a kazánvíz csekély élektromosságvezetőképessége folytán a finom hidrogénbuborékök képződése csak a kazánfal néhány, kis számú pontján következik be, nevezetesen ott, ahol a kazánvízbe bemerülő plus elektróda távolsága a kazánfalaktól a legkisebb. Ezt az eljárást tehát csiak hengeres kazánoknál lehet használni, míg vízcsöves és fűtőcsöves kazánoknál nem. A kazánvíz elektromosságvezetőképesgét már most növelni lehetne a vízhez savak vagy alkáliák hozzáadásával. Sav hozzáadása a vízhez azonban kizártnak tekintendő', mert a isav megtámadja a kazán falakat. Alkális sók vagy effélék hozzáadása a vízhez sem célszerű, mert az alkálikus sók szétbomlása folytán káros anyagok, pl. maróalkáliálk és klór képződnek, melyek szintén káros hatást gyakorolnak a kazánfalakra. Azt találtuk már most, hogy a vízhez az elektrolízissel szét nem bontható anyagok hozzáadásával a víz elektromosságvezetőképességét tetemesi mértékben fokozni lehet anélkül, hogy egyidejűleg bármilyen tekintetben káros hatást gyakorolnánk ezzel a kazánfalakra. Ha pl. finom poralakú fémeket, pl. horganyport, aluminiumport, vagy pedig grafitot, szenet vagy efféléket teszünk a kazánvízbe, akkor ennek elektromosságvezetőképessége tetemes mértékben nő, anélkül, hogy a kazánfalra ártalmas szétbomllasi termékek képződnének a vízben az elektromos áram befolyása alatt. A találmány eszerint abból áll, hogy a ka-