79203. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép keringődugattyúval és sarlóalakú munkatervvel
HP \ — 2 — számára nagynak kell lennie, úgy a találmány értelmében a munkatérnek magassága igen csekély lesz, kisebb, mint a dugattyú sugarának 1/6 része és a gép, hogy a teljesítőképesség számára szükséges térfogatot megkapjuk, az ismert gépekkel szemben aránylag hosszú lesz. Legalább is L=3 D lesz. Célszerű, ha ezen gépek szekrényét három vagy több beáramló, illetve kiömlőoldatf al látjuk el. Az ismert gépnek ezen megváltoztatása következtében, üzemközben való viselkedése egészen más lesz. Fél oly magas munkatér mellett a dugattyús tolattyúk kevésbbé mélyen fognak már most a dugattyúba behatolni. A tolatytyúk alacsonyabbak és mivel ennek következtében a hajlítási igénybevétel kisebb, vékonyabbak is lesznek. Ennélfogva igen könnyű tolattyúk adódnak ki, melyek a röperő hatása alatt csak igen rövid utat kénytelenek megtenni. A centrifugális erő káros behatása ezen okoknál fogva a találmány értelmében elkészített gépnél oly csekély, hogy minden különös segédeszköz nélkül, még nagy fordulatszám mellett is nyugodt járást és tartós üzembiztonságot érünk el. Mivel a tolattyúk alacsonyabbak és az oldalnyomás ennél fogva kisebb emelőkaron hat, a tolattyúhasítékok élei kevésbé kopnak el. További előnyök keletkeznek a gépek uj kiképzéséből, gyártásukat illetőleg is. Az ismert sok cellás gépeknél a hasítékoknak a dugattyúkba való befürészelése nagy nehézséget okoz. Ha a fürész az egyik hasítéknál félre fut, az egész dugattyú hasznavehetetlenné válik. Nagyobb gépek előállítása ezáltal nehézzé, időtrablóvá és igen költségessé válik. A hasítékokat és ezzel a dugattyústolattyúkat is a megmunkálási nehézségek folytán erősebbre kellett készíteni, mint a milyenre a tartóság szempontjából szükséges lett volna. Azonban mindezen nehézségek elesnek, ha a hasítékok csak csekély mélységiiek. Az olyan gépnél, melynek szekrénye nem kell, hogy futógyűrűket, és efféléket tartalmazzon, lehetséges, hogy a hengerekbe oly munkacsöveket helyezzünk, amelyek mehanikai vagy chémiai uton való elhasználódásuk alkalmával kiválthatók, míg eddigelé egész hengerek értéktelenekké váltak. Végül a tolattyúmagasságnak a dugattyú átmérőjéhez való teljesen más viszonya folytán az ismert gépekkel szemben még az a lényeges előny is adódik a gép üzeme számára, hogy a dugattyú most már üregesen készül és a belső űrt fűtésre vagy hűtésre használhatjuk. A dobnak fűtése illetve hűtése alkalmával a káros feszültségeket és a tolalttyúknak megszorulását elkerüljük. A hűtés a gépnek sűrítő gyanánt való használatára nagyfontosságú lehet, mivel ezáltal az eddig megengedettnél nagyobb nyomások előállítása egyetlen fokozatban válik lehetővé. A tolattyúk számát és ezáltal a cellák számát vékonyabb, alacsonyabb tolattyúk alkalmazása folytán lényegesen növelhetjük, úgy hogy ezáltal a gép nagyobb ritkító, illetve sűrűsbítőnyomások számára lesz használható. Eszerint tehát a forgódugattyúsgépnek jelen uj elrendezése a gépet meglepő módon sok tekintetben úgy alakját, valamint üzemben való viselkedését illetőleg is teljesen megváltoztatja és lényegesen megjavítja és hogy ezen fogás segélyével eddig nem ismert módon igen egyszerű eszközökkel sikerül azon feladat megoldása, hogy a forgó dugattyús gőzgépet üzembiztossá alakítsuk, vagyis, hogy az eddigelé a legkülönbözőbb módon, bonyolult eszközökkel elérni szándékolt célt tényleg el is érjük. A mellékelt rajzon az 1. ábra az ismert elrendezésű forgó dugattyúsgép keresztmetszete és a 2. és 3. ábrák a találmány tárgyát képező uj gép egy foganatosítási alakját tüntetik fel. A hengeres (a) szekrényben ismert