79177. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távbeszélőberendezésekhez való hangerősítőkhöz

— 2 -számára egy-egy üzemre kész állapotban lévő, úgynevezett irányerősbítő van elren­dezve, mely az illető irányból jövő beszéd­áramok segélyével az üzemf észültségét a hozzátartozó beszéderősbítő rácsáram­körébe kapcsolja be ós ezzel egyidejűleg a másik beszédirányhoz tartozó irányerős­bítőt, rácspotenciáljának áthelyezésével, üzemre nem képes állapotba hozza. A beszéderősbítő vezérlése már most úgy történhetik, hogy az irányerősbítő egy relaist működtet, mely alkalmas galván­telepet kapcsol be a beszéderősbítő rács­áramkörébe, vagy pedig — mindennemű relais mellőzésével — úgy, hogy a szüksé­ges potenciálkülönbséget az irányerősbítő anódaára'mának egy az anódaáramkörbe bekapcsolt ellenállás mentén bekövetkező i'eszültségesésével hozzuk létre. Hogy csak Iíj.ssú és kis amplitúdójú feszültségingado­zások jöjjenek létre a beszéderősbítő rá­csán, az említett ellenállással, a találmány értelmében, alkalmas kiegyenlítő konden­zátort kapcsolunk párhuzamosan. Az át­kapcsoló beszédáramokat célszerűen az irányerősbítőbe való bejutásuk előtt erős­bítjük, mikor is az erősbltés fokát úgy szabjuk meg és a kiegyenlítő kondenzátort úgy méretezzük, hogy az irányerősbítő folytonosan olyan potenciáláthelyeződést eredményez, melynél a beszéderősbítő még a lineáris erősbítés területén belül dolgo­zik. Célszerű az irányerősbítő anódaköré­ből elvett vezérlő feszültséget beállíthatóan elrendezni, hogy az erősbítőcsövek kicse­rélése esetén azt ezek különféleségéhez le­hessen szabni. Minthogy beszéd közben az egyes kiej­tett szavak a vezérlőszerkezethez külön­böző amplitúdójú váltakozóáramokat jut­tatnak, ezért könnyen beállhat ctz az eset, hogy az irányerősbítő, a vezérlő áramok változó intenzitásának megfelelően, külön­böző potenciáláthelyeződéseket eredmé­nyez, ami bizonyos körülmények közt a beszéd elorzulását idézheti elő. Ilyen eltor­zulása a beszédnek nem következbetik be akkor, lia a potenciál áthelyeződése, idő­lelileg lassan, csak abban a terjedelemben ingadozik, hogy a beszédhullámok a beszéd­erősbítőn mindig az erősbítő karakterisz­tikája (rácsfeszültség-anódaáramj-karakte­risztika) lineáris részének területébe esse­nek. Hogy csak időbelileg lassú ingadozá­sok lépnek föl, azt a kiegyenlítő konden­zátor idézi elő. Hogy ekkor a potenciál áthelyeződését függetlenné tegyük a be­széd erősségétől, célszerű az irányerősbí­tőn folytonosan telítési árammal dolgozni, azaz az előerősbítőket úgy megválasztani, hogy a gyengébb beszédáramok számára is ugyanazon egyenirányító áramok legye­nek jelen, mint az erősebb beszédáramok számára. A mellékelt rajz a találmánynak megfe­lelő hangerősbítőkapcsolat egy foganato­sítási példájának kapcsolási vázlatát mu­tatja. Az (FI) távvezetékszakaszhoz tartozik 'egy (Rl) beszéderősbítő (izzókatódacső) és egy (R'l) irányerősbítő, mely utóbbi elébe egy (R"l) erősbítő van kapcsolva. Ez az (FI) távvezetékszakasz, egy (VI) előátvivő útján, az (Rl) beszéderősbítővel és egy (V'l) előátvivő útján áz (R"l) erősbítővel induktív kapcsolatban áll. Az (R'l) irány­erősbítő anódaáramkörében egy (Wl) el­lenállás van elrendezve, mellyel egy (Cl) kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva. Az (F2) távvezetékszakaszhoz, azonos el­rendezésben, az (R2, R'2) és (R"2) erősbí­tők tartoznak. Az (R'l) irányerősbítő anódaáramkörében lévő, említett (Wl) ellenállás két végéhez az (Rí) beszéderős­bítőnek és az (R'2, R"2) irányerősbítőpár­nak rácsáramköre van kapcsolva. Ugyan­úgy az (R2) beszéderősbítő és az (R'l, R"l) irányerősbítőpár rácsáramköre egy (W2) ellenállás két végével van összekötve. A sok egyes galvántelep helyett, amennyire csak lehetséges, az egyes erősbítőkhöz kö­zös galvántelepeket használunk. Ennek az erősbítőkapcsolási elrendezés­nek munkamódja már most ez: Az (FI) távvezetékszakaszon át beérkező beszédára­mok egyrészt az (Rl) beszéderősbítőhöz jutnak, másrészt pedig az (R"l, R'l) irány­erősbítőpárhoz. Az (Rl) beszéderősbítő ek-

Next

/
Thumbnails
Contents