79177. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távbeszélőberendezésekhez való hangerősítőkhöz

Megjelent 1922. évi szeptember hó 12-én. MAGYAR KIRÁLYI Wj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79177. szám. VII/J. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés távbeszélőberendezésekhez való hangerősbítőkhöz. SIEMENS & HALSKE AKT.-GES. CÉG BEBLIN-SIEMENSSTADTBAN. A bejelentés napja 1920 junius hó 12-ike. Elsőbbsége 1919 október hó 31-ike. ismeretesek már távbeszélőberendezé-* sekhez való hangerősbitők olyan kapcsolási elrendezései, melyeknél a vezetékben mindkét beszédiránynak megfelelően egyegy hang- vagy beszéderősbitő van elrendezve, melyeket alkalmas kapesolórelaisk a kivánt beszéd iránynak megfelelően úgy kapcsolnak, hogy beszéd közben mindig csak az egyik, a pillanatnyi beszédirányhoz tartozó beszéderősbitő van bekapcsolva a vezetékbe. A beszédirány megváltozásával azután ezen, a vezetékbe bekapcsolt beszéderősbitő kikapcsolódik abból és a másik beszéderősbitő kapcsolódik abba be. A kapesolórelaisk vezérlésére itt váltakozóáramú relaisk (vibrációs relaisk) szolgálnak, melyek a kapesolórelaisk galvántelepáramköreiben vannak elrendezve és melyeket a beszédáramok úgy vezérelnek, hogy a működtetendő relais áramkörét zárják vagy nyitják, aszerint, hogy milyen a választott kapcsolás. Az ilyen kapesolórelaisk hátránya az, hogy egymásután több, különböző mechanikai kapcsolófolyamatnak kell lefolynia, mielőtt a beszéd az egyik vezetékszakaszból a másikba juthatna át. Ennek azután az a következménye, hogy általában minden egyes beszédszünet után a következő beszédszakasz első szavának kezdete nem hallható. Ez a hátrány különösen zavaróan lép föl akkor, ha több ilyen beszéderősbitő kapcsolat van a vezetékben. Azonkívül az említett vibrációs relaisk rendkívül gondos felügyeletet és beállítást igényelnek. A jelen találmány értelmében ezen, a mechanikai kapcsolófolyamatok által előidézett hátrányokat a kapesolórelaisk számának csökkentésével, illetve azok 'teljes elhagyásával szüntetjük meg, amennyiben a beszéderősbítőket itt nem kell, mechanikai kapcsolófolyamatokkal, előbb a vezetékbe bekapcsolni, hanem folytonosan be vannak azok ebbe kapcsolva, azonban csak váltakozva hozzuk azokat üzemreképes állapotba, és pedig rácspotenciálingadozások segélyével, melyeket az áramlökések hoznak létre, míg ezen relaislcnek üzemre képtelen, azaz nyugalmi állapotában ez a rácsfeszültség csak olyan nagy, hogy a nem üzemképes állapotban lévő beszéderősbitő a beérkező beszédáramokat épp oly erősen, vagy még erősebben csillapítja, mint ahogy azt az üzemképes állapotban lévő beszéderősbitő erősbíti. A beszéderősbítők üzembehozására, a találmány értelmében, mindkét beszédirány