79146. lajstromszámú szabadalom • Fúvókaelrendezés elgázosítókhoz

— 2 -2. áibra az üresjárási elgázosítónák a 3. ábra A—B—D—E—F vonala szerint vett metszte, a 3. ábra aiz elgázosító felülnézete és a 4. ábra az üresjárási fúvókának nagyobb léptékű metszete. Mint az 1. és 2. ábrából látható az (a) és (b) fúvókák külön (c) és (d) furatokban, illetve csatornákban vannak elrendezve, melyek az úszót tartalmazó (f) tok és a (g) keverőtér között fekszenek. A (c) és (d) furatok egyrészt az (f) tokkal és másrészt a (p) szállócsővel csatornákon át közlekednek úgy, hogy álló gépnél az atmoszferikus légnyomás az egész berendezésre egyenletesen hat és a tüzelőanyag az (f) tokban és a (p) szállócsőben ugyanazt az (A'—B') magasságot éri el. A fúvókák tulajdonképeni (h, i) torkolatai mindig a tüzelőanyag színe alatt fekszenek úgy, hogy a fúvókák nem porlasztóan hatnak, hanem a)z (f) tokból a (p) szállócsőig folyó tüzelőanyagáramban fojtószelepekként működnek. A tüzelőanyag az úszót tartalmazó (f) tokból az (m), illetve (n) csatornákon és a fúvókáknak kalibrált (h), illetve (i) toroklatain át az (a), illetve (h) fúvókák (k), illetve (1) furataiba és innen a (c) illetve (d) furatokon, valamint az (o) csatornán át a. (p) szállócsőbe áramlik. A nagyra méretelzett (p) szállócsőben, melyet felső végén a (p) kúp zár el és mely ezen kúp alatt furatokkal van ellátva, az üzemanyag 1—2 mm.-el ezen oldalsó furatok alatt áll. Az ismert légtölcsér elrendezése következtében, melynek legszűkebb helye a (p) szállócső •.oldalsó nyilasaival szenilben foglal helyet, ezen a helyen lép fel a legnagyobb légritkítás. Azáltal, hogy a tüzelőanyagot a gép a szállócsőből szívja, úgy hogy a tüzelőanyag a vákuum hatása alatt áll, továbbá annak következtében, hogy a szállócsőben uralkodó vákuumot a légköri levegő nem szüntetheti meg, mert a szállócső hátrafelé az úszó tokjával áll összeköttetésben, míg másréslzt a tüzelőanyag a szállócsőbe nem léphet be akadálytalanul folytonos áramban, minthogy a szűkre kalibrált fúvóka a tüzelőanyag áramát fojtja, a fúvókából kilépő tüzelőanyagmennyiség a molekuláris expanzió következtében a szállócsőbe való belépésnél ködalakba megy át. Az (a), illetve (b) fúvókák a csavarmenetes (r) részekkel és az elgázosító tokjából kinyúló végeiken megfelelő kulcsok felvételére alkalmas négysarkú (s), illetve (t) fejekkel vannak ellátva. Minthogy a fúvókák ezen elrendezésnél kizárólag a tüzelőanyagáram szabályozására szolgálnak, azokat tüzelőanyagveszteség nélkül kiszerelhetjük. Ezenkívül a főfúvókák járó gépnél kicserélhetjük anélkül, hogy a gép megállna vagy tüzelőanyag menne vesizendőbe. Az üresjárási fúvóka beszabályozásánál ugyanez a jelenség mutatkozik, csakhogy ebben az esetben a motort némileg fokozott fordulatszámmal kell járatnunk, minthogy a motort ilyenkor a főfűvókán át tovább is tüzelőanyaggal kell táplálni. Szabadalmi igény: Fúvókaelrendezés elgázosítókhoz, azáltal jellemezve, hogy az egymástól elkülönített fő- és mellékfúvókák a keverőtéren kívül, az úszót tartalmazó teret és a keverőteret összekötő csatornában vannak elrendezve, úgy hogy a fúvókák mindegyike a többitől függetlenül tüzelőanyag-veszteség és a mótoriizem megszakítása nélkül felfelé kislzerelhető, továbbá hogy a tüzelőanyagot nagyra méretezett, felső peremén lyukakkal ellátott szállócsőből vesszük, olyképen, hogy a szállócsőben uralkodó légritkítás hatása alatt a tüzelőanyag ködalakba megy át. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas- nyomda, Budapest