79138. lajstromszámú szabadalom • Hajtott rostély

- 2 fogva, mint pl. koksznál és antracitnál csak nagyon nehezen gyulladnak meg. Jelen rostélynak további előnye,, hogy alsó szél nélkül is dolgozhat. A csatolt rajz a találmány tárgyának két példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra az egyik kiviteli alaknak függélyes hosszmetszete, a 2. ábra a középső rostélynak harántmetszete, a 3. ábra hasonló metszet mint a 2. ábra, de abban a helyzetben, mikor a rostélynak mozgatása következtében a rostélyrudak felváltva egymáshoz képest elmozogtak. A 4. és 5. ábra a másik kiviteli alaknak hosszmetszetét tünteti fel a rostélyrudaknak két különböző helyzeténél. Az 1—3. ábra szerinti kiviteli alaknál a mellső forgó rostélynak (a) rostélyrudjai a (b) rostélyrudtartókon forgathatóan vannak ágyazva, s a felső részen a tüzelőfelületet alkotják, az alsó részen pedig szabadon lelógnak, minek következtében a rostélyrudak között áthulló szén könnyen összegyűjthető, a rostélyhézagok pedig állandóan tiszták maradnak. Ezen rostélynak eleven felülete tehát soha sincs eltömve. A (b) rostélyrudtartók a (c) tengelyre ékelt (d) tárcsákban vannak ágyazva. A (c) tengelyt az (e) kilincshajtóművel vagy más módon forgatjuk. Az (f) garatban levő tüzelőanyag a (c) tengelynek forgatásánál vékony rétegben jut a tüzelőtérbe, ahol pl. egy boltozat sugárzó hőjének van kitéve. Ax tüzelőanyag a forgórostélyon tovahaladva mindig magasabb és magasabb rétegben torlódik fel, minek következtében haladási sebessége csökken s így felmelegedésére aránylag hosszú idő áll rendelkezésre. A forgórostélyhoz a hajtott ferde rostély csatlakozik. Ez (g) rostélyrudakból áll, melyek alsó végükön felváltva előre-és hátra irányított (i) illetőleg (h) orral vannak ellátva. Ezek az orrok a (k) csap köriil lengethető (l) lemezre támaszkodnak. A (g) rostélyrudak felső (m) végükkel az (n) tartón vannak lengethetően ágyazva. A célszerűen idomvassal merevített (l) lemezt a (p) emeltyűből és (q) rúdból álló áttétellel az (r) hajtókar segélyével vagy más módon lengő mozgásban tartjuk. Az 1. ábrán feltüntetett helyzetben valamennyi (g) rostélyrúd ugyanabban a magasságban van. (2. ábra). Ha azonban az (l) lemezt a (k) csap körül elfogatjuk, úgy hogy az 1. ábrán pontozva feltüntetett helyzet áll elő, akkor a (h) orrokkal ellátott (g) rostélyrudakat sülyesztjük, az (i) orrokkal ellátottakat pedig emeljük, mikor is valamennyi rostélyrúd az (n) tartó körül kileng. A rostélyrudaknak ezt az egymáshoz képest elforgatott helyzetét a 3. ábra mutatja. A rostélyrudaknak ez a függélyes síkban végbemenő elmozgása a felső végen a legkisebb, az alsó végen pedig a legnagyobb. Minthogy azonban a rostélyrudaknak felső végén a tüzelőanyagot a forgó rostély előre tolja, nem szükséges, hogy a rostélyrudaknak felső végét is nagyobb mozgásnak vessük alá, sőt ez sokszor nem is kívánatos^ mert különben a még laza tüzelőanyagból a rostélyon túlsók hullana keresztül. A rostélyrudaknak közepén és végén az égés igen intenzív, úgy hogy itt a tüzelőanyag összesülhetne és salak lerakodhatnék, miért is itt a rostélyrudakat nagyobb mértékben kell mozgatnunk, amiáltal a tüzelőanyagot kavarjuk és az esetleg képződő saíakpogácsákat széttörjük. A középső ferde rostélyhoz egy ismert szerkezetű utánégető rostély csatlakozik, melynél a léghozaááramlást a (t) rostélyrudakhoz az (u) szeleppel szabályozzuk. A 4. és 5. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a mellső előmelegítő rostély ugyancsak (a) rostélyrudakból áll, melyek a (w) tengelyre ékelt (v) karokra vannak erősítve. Az (a) rostélyrudak szabad végükkel a középső hajtott ferde