79138. lajstromszámú szabadalom • Hajtott rostély

- 2 fogva, mint pl. koksznál és antracitnál csak nagyon nehezen gyulladnak meg. Jelen rostélynak további előnye,, hogy alsó szél nélkül is dolgozhat. A csatolt rajz a találmány tárgyának két példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra az egyik kiviteli alaknak füg­gélyes hosszmetszete, a 2. ábra a középső rostélynak haránt­metszete, a 3. ábra hasonló metszet mint a 2. ábra, de abban a helyzetben, mikor a rostély­nak mozgatása következtében a rostély­rudak felváltva egymáshoz képest el­mozogtak. A 4. és 5. ábra a másik kiviteli alaknak hosszmetszetét tünteti fel a rostélyru­daknak két különböző helyzeténél. Az 1—3. ábra szerinti kiviteli alak­nál a mellső forgó rostélynak (a) ros­télyrudjai a (b) rostélyrudtartókon for­gathatóan vannak ágyazva, s a felső ré­szen a tüzelőfelületet alkotják, az alsó részen pedig szabadon lelógnak, minek következtében a rostélyrudak között át­hulló szén könnyen összegyűjthető, a rostélyhézagok pedig állandóan tiszták maradnak. Ezen rostélynak eleven felü­lete tehát soha sincs eltömve. A (b) ros­télyrudtartók a (c) tengelyre ékelt (d) tárcsákban vannak ágyazva. A (c) ten­gelyt az (e) kilincshajtóművel vagy más módon forgatjuk. Az (f) garatban levő tüzelőanyag a (c) tengelynek forgatásánál vékony ré­tegben jut a tüzelőtérbe, ahol pl. egy boltozat sugárzó hőjének van kitéve. Ax tüzelőanyag a forgórostélyon tovaha­ladva mindig magasabb és magasabb ré­tegben torlódik fel, minek következté­ben haladási sebessége csökken s így fel­melegedésére aránylag hosszú idő áll rendelkezésre. A forgórostélyhoz a hajtott ferde ros­tély csatlakozik. Ez (g) rostélyrudakból áll, melyek alsó végükön felváltva előre-és hátra irányított (i) illetőleg (h) orral vannak ellátva. Ezek az orrok a (k) csap köriil lengethető (l) lemezre támaszkod­nak. A (g) rostélyrudak felső (m) vé­gükkel az (n) tartón vannak lenget­hetően ágyazva. A célszerűen idomvas­sal merevített (l) lemezt a (p) emeltyű­ből és (q) rúdból álló áttétellel az (r) hajtókar segélyével vagy más módon lengő mozgásban tartjuk. Az 1. ábrán feltüntetett helyzetben valamennyi (g) rostélyrúd ugyanabban a magasságban van. (2. ábra). Ha azonban az (l) le­mezt a (k) csap körül elfogatjuk, úgy hogy az 1. ábrán pontozva feltüntetett helyzet áll elő, akkor a (h) orrokkal el­látott (g) rostélyrudakat sülyesztjük, az (i) orrokkal ellátottakat pedig emeljük, mikor is valamennyi rostélyrúd az (n) tartó körül kileng. A rostélyrudaknak ezt az egymáshoz képest elforgatott helyzetét a 3. ábra mutatja. A rostély­rudaknak ez a függélyes síkban végbe­menő elmozgása a felső végen a leg­kisebb, az alsó végen pedig a leg­nagyobb. Minthogy azonban a rostély­rudaknak felső végén a tüzelőanyagot a forgó rostély előre tolja, nem szükséges, hogy a rostélyrudaknak felső végét is nagyobb mozgásnak vessük alá, sőt ez sokszor nem is kívánatos^ mert külön­ben a még laza tüzelőanyagból a rosté­lyon túlsók hullana keresztül. A rostély­rudaknak közepén és végén az égés igen intenzív, úgy hogy itt a tüzelőanyag összesülhetne és salak lerakodhatnék, miért is itt a rostélyrudakat nagyobb mértékben kell mozgatnunk, amiáltal a tüzelőanyagot kavarjuk és az esetleg képződő saíakpogácsákat széttörjük. A középső ferde rostélyhoz egy ismert szerkezetű utánégető rostély csatlakozik, melynél a léghozaááramlást a (t) ros­télyrudakhoz az (u) szeleppel szabá­lyozzuk. A 4. és 5. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a mellső előmelegítő rostély ugyancsak (a) rostélyrudakból áll, me­lyek a (w) tengelyre ékelt (v) karokra vannak erősítve. Az (a) rostélyrudak szabad végükkel a középső hajtott ferde

Next

/
Thumbnails
Contents