79132. lajstromszámú szabadalom • Szekezet többször ismételt izomműködtetédeknek művégtagokra való átvitelére

— 2 -csapok vannak ágyalzva, melyek körül a kétkarú (f) zárókilincsek forgathatók. Ezen kilincsek rövidebb karja a (g) peckeknek támaszkodó (h) rugók nyomása folytán a (b) rúd rovátkáiba vagy fogaiba szoríttatnak. A (c) szalagokra azonkívül (j) harántdarabok vannak erősítve, melyek (m) csészével vannak összekötve. Ezen csésze a (c) szalagok körül tekercselt (n) rúgónak támasz gyanánt szolgál, mely rúgó másik vége az (a) rudat kereslztülengedő (1) lemezhez fekszik. Ez a lemez az (i) hüvely fenéklapját képezi, mely az egész szerkezetet körülzárja és melynek hosszkivágásaiban a (j) harántdarabok és (d) lemelzek eltolhatók. Az (1) hüvelyre (k) harántdarabok vannak erősítve, melyeken (o) toldatok vannak elrendezve. Ezen toldatok közötti (p) csapok körül az (r) lemeizrúgóval terhelt (q) rögzítőkilincsek forgathatók, melyek a (b) rúdnak valamely fogálba, kapaszkodnak. Ezen (r) lemezrugók olykép vannak meghajlítva, hogy középső részük az előretolt U-alaku (d) lemezek lerézsült szélén fekszenek (2. ábra), miáltal a rugók bizonpos mértékben megfeszíttetnek és ekkor a rugók igyekezete a (q) kilincseket széjjelmozgatni. A (k) harántdaraboki között (s) hengerek vannak ágyazva, melyek az (f) zárókilincsek lerézsült hosszabb karjait egymásfelé szorít ját, mihelyt azok a hengerek hatáskörébe jutnak. Ezen berendezés működése a következő: A mesterséges ujjnak, vagy fogószervnek zárására az izomcsonknak egyszeri működtetése nem elegendő, minthogy a rendelkezésre álló út vagy kifejtett erő sem elegendő. Az izomnak első működtetése által az (a) rúd a (c) szalagokkal és (f) zárókilincsekkel együtt csak csekély mértékben tolatik el és az ujjakkal összekötött rovátkolt (b) rúd az (i) hüvelyben csak kis út hosszában huzatik befelé. Midőn az első izomműködtetés megszűnik, akkor a (q) rögzítő kilincsek az (r) rugók nyomása folytán a (b) rúd valamely rovátkájába vagy fogába kapaszkodnak, úgy, hogy a rúd fogva tartatik. Emellett a rúddal összekötött ujjak részben csukódnak össze. A következő izomműködtetések közben ezen játék addig ismétlődik, míg (b) rúd addig húzatott vissza, hogy ezen út az ujjak teljes összeesukásának felel meg. Eszerint minden izomösszehúzódás alkalmával a megduzzadó izom által megtett út a húzótestre, illetve azzal összekötött (a) rúdra vitetik át és azt az egyik irányba eltolja. Az izomműködtetés mindenkori megszüntetése alkalmával az (a) rúd a (d) lemezekkel (1. és-2. ábra) együtt az (n) rúgó nyomása folytán annyira tolatik vissza, hogy az (r) rugók a (q) kilincsek kikapcsolására előfeszíttetnek. Ha az ujjak vagy fogószervek eredeti helyzetükbe hozandók, akkor az izomcsonknak egyszeri rövid működtetése elegendő az (a) rúd meghúzására, miáltal a (q) kilincsek tehermentesíttetnek, illetve szabaddá válnak. Ekkor az (m) csésze és (c) szalagok a (d) lemezekkel együtt az (n) tekercsrúgó hatása folytán eltolódik és eközben az (f) kilincsek a (b) rúd rovátkáin vagy fogain addig csúsznak, míg hosszabb karjuk az (s) hengerek közé kerül, úgy, hogty a kilincsek a (h) rúgó hatásával szemben a (b) rúd rovátkáiból vagy fogaiból kiemeltetnek. Az ujjak ezáltal elredetá helyzetükbe hozatnak, melyek viszont a rudat tolják eredeti helyzetébe. A rajz szerint az (a) húzórúd és (d) lemezek az (f) kilincsekkel együtt jobb felé van tolva, úgy, hogy az (r) rugók a (d) lemezekre tolatnak és igyekezetük a (q) kilincset a (b) fogasrúdból kiemelni, ami azonban addig lehetetlen, míg (b) rúd a csukott kéz megterhelése folytán jobb felé húzást gyakorol. Ha most az (a) rúd és ezzel a (c) szalag által a (d)