79125. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hasáb- vagy hengeralakú testeknek, elsősorben tégláknak sajtlolás útján való gyors és tömeges előállítására

- 97 — jobboldalán látható (m, m') vezetősínek pedig a sajtolás megtörténlte után lefelé szorítják a formatömböt, a 7. ábra szerinti helyzetbe. Ezen lefelé szorító sinek el is maradhatnak akkor, ha a formatömb elég nehéz ahhoz, hogy önsúlya folytán lesü­lyedjen. Esetleg rugókkal húzható le alsó helyzetébe. Ha a formatömbnek párhuza­mos vezetéséről egyéb ismert módon gon­doskodunk és megszorulását lehetetlenné tesszük, úgy a kettős (j j') vezetékek, el is maradhatnak. A (h) formalapót előnyös a (t, t') csukló­rudak által alkotott parallelogramvezeték­re felfüggeszteni sé súlyosam kiképezni, mikor is a sajtolás mintegy önműködően megy végbe akkor, ha a (c, d) formaberen­dezéssel felszerelt (b) kocsi a (h) formalap alá érkezik, (h) kézifogantyúnál fogva a (b) kocsi beérkezte előtít a (h) formalapot annyira megemeljük, hogy a kocsi aláfut­hasson, azután 8. ábrán látható módon a Ih) formalapot ráeresztjük a (d) forma­tömbre, mikor is kettős hatás érvényesül: egyfelől a (h) formalap súlyánál fogva le­fele nyomja a (d) formatömböt, másfelől a kocsi előrehaladása közben a (h) forma­lap követi a kocsit, miközben annak (t) felfüjggesztő karjai az (u) tengelyek körül kilengenek. A (h) formalap tehát, miköz­ben önsúlyánál fogva lefelé, nyomja a (d) formatömböt, követi 'is Yizt előrehaladó mozgásában. A kocsi előrehaladása közben bekövetkezik azon helyzeit, melynél a (t) karoknak a függélyessel bezárt szöge nem nagyobb, illetve kisebb, mint a (h) forma­lapj ós a (d) formatömb közötti súrlódási szög. Ekkor már a (h) formalap feltétlenül kénytelen követni a (d) formatömb előre­haladó mozgásált, miközben rendkívüli nagy erővel nyomja lefelé a (d) formatöm­böt. A 9. ábra szerinti helyzetben, a (h) formalap elérte legmélyebb helyzetét, úgy, hogy a kocsi további előrehaladása közben a (h) formalap már nem követi a (d) for­matömböt, hanem a 10. ábra szerinti kissé előresiető helyzetben visszamarad, miköz­ben lesimítja a megsajtolt téglák felső lap­ját. A kocsi elhaladása után a (h) forma­lap visszaleng függélyes középhelyzetébe, ahonnan (h') fogantyúnál fogva balfelé kilengetjük és a következő, érkező kocsira ismét rábocsátjuk, mikor is a munkafolya­mat megismétlődik. A (b) kocsi (o) kerekei az önmagába visszatérő (p) pályán elren­dezett síneken futnak. (11. ábra.) 12. ábra felülnézetben mutatja a teljes berendezés vázlatát, a (p) pályán körben forgó kocsikkal és az azokon nyugvó ma­gokkal és (d) formatömbökkel. A 12. ábra felső részén látható vázlatosan a (h) for­malap, amely előtt szilárdan van. a (g) si­mító elrendezve, mely a formalaphoz köze­ledő kocsikon levő formatömbökről, a feles­leges agyagot lesimítja. (L. 5. ábra.) Az ábra, baloldalán mozgó kocsikat! töltjük meg agyaggal, mig az ábra jobboldalán mozgó kocsikról távolítjuk el a kész kisaj­tolt téglákat. A pálya mindkét oldalán a szükséges hosszban vannak a ,(j, j') vezérlő sinek, melyek a. formatömbök (i, i') csap­jaival működnek együtt. A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján világos és, to­vábbi magyarázatra nem szorul. A példa­képen bemutatott kiviteli alaktól jelen ta­lálmány számos eltéréssel is készíthető anélkül, hogy ezáltal lényegében változást szenvedhetne. Szabadalmi igények: 1. Berendezés hasáb- vagy hengeralakú testeknek, elsősorban tégláknál?] sajto­lás utján való gyors és tömeges előállí­tására, jellemezve egy henger- vagy ha*­sábalakú (el áttörésekkel biró (d) for­matömb, ennek egyik oldalával, együtt­működő (h) formalap és másik oldalá­val együttműködő és a formatömb áttö­réseibe beillő (c) formamagok által, azon célból, hogy eltávolított formalap (vagy magok), de ugyanakkor a forma­tömbhöz illeszkedő magok (vagy forma­lap) mellett a formatömb áttörései a sajtolandó anyaggal megtölthetők, ezen anyag a magoknak és formalapnak vi­szonylagos közelítése által ös'szesajtol­ható, végül pedig a magoknak a forma-

Next

/
Thumbnails
Contents