79096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen tartós kolloidos oldatok előállítására

Megjelent 1922. évi augusztus lió 28-án. MAGYAR KTRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 79096. szám. IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás különösen tartós kolloidós oldatok előállítására. MÜLLER GYULA MÉRNÖK HANNOVERBEN. A bejelentés napja 1918 március hó 26-ika. Elsőbbsége 1917 március hó 3-ika. Ismeretes, hogy mechanikai úton kellőképen aprított szilárd anyagok bizonyos vegyületek oldataival való kezelés útján kolloidos oldatokká alakíthatók át. így pl. ismeretes, hogy kaolin csekény mennyiségű alkálioldatok segítségével nagy mértékben hidroszollá alakítható át. másrészt ismeretes az is, hogy bizonyos elektrolitok vagy orgános nem-elektrolitok hozzáadása útján már meglevő szólok tartóssága tetemesen növelhető. Ilyen anyagok közül, amelyeket rendesen védő kolloidoknak szoktak nevezni, megemlítjük pl. a fehérjét, zselatint, gumiarábikumot, agart, vizahólyagot stb. Kitűnt már most, hogy cseresznyegumi vizes oldata a fentemlített mindkét hatást, nevezetesen mechanikailag finoman aprított szilárd anyagok kolloidálását és már meglevő szólok állandósítását különösen kiváló mértékben képes kifejteni. A kapott kolloidos oldatoknak nem csak részecskéik iilepedési sebessége, hanem pelyhesedést okozó befolyások elleni ellenállóképességük tekintetében is nagyon kitűnő a tartósságuk. Azon kémiai anyagok sorából, amelyek jelen eljárás útján kolloidálhatók, példaképen megemlítendők az összes szilárd elemek, mint kén. szelén, tellur, a szén különféle módosulatai (különösen korom, graíit, vérszén, állati szén), szilícium, titán, nikkel, molibdén, króm, stb. Tekintetbe jönnek továbbá vegyületek, mint bariumszulfát, ólomszulfát, ólomfehér, vasoxidok, krómoxidok, fémszulfidok és máseffélék. Az anyagokat célszerűen rendkívül finomra őrölt, vagy amorf vagy apró kristályos állapotban alkalmazzuk. Némely esetekben jelen eljárás kezdetben nem vezet tökéletesen kolloidos rendszerekhez. hanem az előállított szólok és kívánt ultramikroszkópos részecskék mellett még durvább, már a mikroszkóp alatt vagy már szabadszemmel is látható részecskéket is tartalmaznak. Ez a tökéletlen kolloidálás pl. olyan anyagoknál következik be, amelyeket a cseresznyegumival való kezelés előtt mechanikailag nem aprítottunk elég messzemenően. Ilyen esetekben elegendő, ha ezeket a még durvább részecskéket tartalmazó szólókat egy ideig nyugodtan állani hagyjuk, mikor is az említett durvább részecskék a fenékre ülepednek. A fölül álló folyadékot azután pl. dekantálás útján választjuk el az üledéktől. Elég hosszú ülepítési idő esetén a kapott folyadék kizárólag ultramikroszkópos részecskéket tartalmaz. Az