79058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tisztított víz maradék keménységének csökkentésére kazánvíz segítségével

Megjelent 1922. évi augusztus hó 28-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79058. szám. Ve/2. OSZTÁLY. Eljárás tisztított víz maradék keménységének csökkentésére kazánvíz segítségével. KUBATTA FERENC KERESKEDŐ POTSDAMBAN. A bejelentés napja 1920 május hó 8-ika. Elsőbbsége 1918 julius hó 27-ike. Ismeretes a vízlágyításra szolgáló oly eljárás, mely abban áll. hogy a vízhez annyi szódát adagolunk, amennyi az összes, tehát úgy a karbonát, mint a nemkarbonát keménységnek a lecsapására sKükséges. Az ehhez szükséges szódát a vízhez a tisztítóban részben direkt, részben oly módon adják hozzá, hogy a tisztítóba bizonyos mennyiségű szódatartalmú kazánvizet vezetnek vissza. Az a szóda, mely nátriumbikarbonát képzó'dése közben a nyersvíz karbonálkeménységének a lecsapására szolgált, a kazánban a félig kötött szénsav leadásával normális szénsavas nátriummá alakul át. Ez utóbbi a kazán magas hőmérsékletének hatása alatt további szénsavat ad le marónátron képződése közben. Az ily alakban a kazánvízzel a tisztítóba visszavezetett szóda és marónátronkeverék ott ismét a keménységképzők lecsapására szolgál, miközben nátriumbikarbonáttá alakul vissza. A nátriumbikarbonát reakcióképes szódává való ezen folytonos visszaalakulása miatt ezt az eljárást regeneratív eljárásnak nevezik. Az eljárás, minthogy kényszerűségből rendkívül nagy reagensfelesleggel kell dolgozni,^'messzebbmenő lágyítást enged meg ugyan, mint a mész, szóda, vagy más eljárások, de másrészt rendkívül nagy hátrányokkal is jár. A kazánban regenerált, illetve a tisztítóba direkt bevezelelt szóda nemcsak a karbonátkeménység léiig kötött szénsavát köti meg ez utóbbinak leválása közben, hanem a vízben jelenlevő összes szabad szénsavat is. így tehát a kazánban mindenkor leválasztott szénsav mennyisége rendkívül nagy is lehet. Ez a szénsav már most nagyon korrodálóan hat a kazánfalakra és a csővezetékekre. Ezenkívül ezen eljárás természetével jár, hogy állandóan erősen szódaalkálikus kazánvizünk van, amit különösen a tömítések és armatúrák szenvednek meg. Előnye az ismertetett eljárásnak, hogy a visszavezetett kazánvízzel egyidejűleg a még magában a kazánban kivált iszap egy része is folytatólagosan a tisztítóba jut vissza, ahonnan alkalomadtán a tisztító iszaptalanításával eltávolítható. Ezáltal elérjük azt, hogy a kazán lehetőleg iszapmentes marad. A következőkben olyan lágyítási eljárást ismertetünk, mely a víznek meszszebbmenő lágyítását más eljárásoknál is lehetővé teszi, mint az eddig lehetséges volt, anélkül, hogy az előbb ismertetett eljárásnál kikerülhetetlen nagy alkálifeleslegek a kazánba jutnának, mimellett a víz