79045. lajstromszámú szabadalom • Závárzat billenő csövű kézi lőfegyverek számára

- 2 — második (11) szárának: szabad, horogalakú (12) vége a kalapács (13) orra alá nyúl (1—4. ábra). A (10) utórúgó (9) szárán a (14) orr van alkalmazva, mely belekapaszkodhat a závárzattok (15) nyugaslzába. A mellső ágy összekötőtokijában elcsúsztathatóan ágyazott (16) feszítőrúd (1—4. ábra) hátsó vége a (3) kalapács mellső lapjára gyakorol nyomást, (17) orr gyanánt kiképezett mellső végével pedig a závárzatrészeknek az 1. ábrán feltüntetett, meg nem feszített helyzetében a (.19) mellső ágy (18) vájatába nyúl. Hogy a (16) feszítőrúd kiesése megakadályoztassák, a tokban ágyazott (21) vezetőosavar a (16) feszítŐrúd (20) hornyába kapaszkodik. A mellső (19) ágyban a kalapács (16) feszítőrúdját működtető (22) emelő (1. ábra) a (23) csap körül forgathatóan van ágyazva. Ezen emelő egyúttal a tölténykivető emelőt is képezi és ezen célra vele egy darabból képezett (24) szárnynyál van ellátva, mely a kivetőemelő megfelelő helyzetében képes behatni a (26) töltény Ki vető (25) rúd j ára és azt eltolhatja (3. ábra). Az (1) závárzattok (28) tömbjében ágyazott (27) elcsattantó a (10) utórúgón elrendezett, az elcsattahtórudát pótló (29) toldatra hat be (1. és 5. ábra), amint az elcsattantóra nyomást' gyakorolunk. A (30) biztosítóberendezés nem tárgya a jelen találmánynak ©s tetszőleges szerkezetű lehet. A feltüntetett závárlzat két csővel bíró, billenő csövű kézi lőfegyver számára van kiképezve, a leírt részek tehát kettősen vannak alkalmazva, ennek megfelelően két (22) tölténykivetőemelő, két (16) feszítőrúgó, két (3) kalapács (10) utórúgóval és két (27) elcsattantó stb. van alkalmazva. Ha a fegyver nincs megtöltve (1. ábra) és ha azt lövésre akarjuk előkészíteni, a csövet ismert módon billentjük (2. ábra). A cső forgó mozgásálnál a (16) feszítŐ-rúd (17) orra először a (19) mellső ágyban alkalmazott, a (18)' vájatot határoló, ferdén kiugró (34) orr mentén csűsízik. Ezáltal a (16) feszítőrúd a (3) kalapácshoz szoríttat'ik, mely (2) forgástengelye körül hátrafelé leng. Ezáltal az U-alakví (10) utórúgó (11) szára a kalapács (13) orra által a kalapácsosai összekötött alsó szárhoz szoríttatik és ilyenformán a rúgó megfeszíttetik. A cső további forgásálnál a (16) feszítőrúd (17) orra a (18) vájat (34) orrán átugrik és a (22) tölténykivetőemelő orrát éri (2. ábra). A (10) ütőrúgó feszültsége folytáln a (16) fesbítorúd a (22) tölténykivetőemelő agyára nyomást gyakorol és annak hátrafelé való kilengését idézi elő. Az emelő (24) szárnya a tölténykivető (25) rú(Íjához ütközik! és a rudat a (26) tölténykivetővel a csőben levő ágyazásából kihajítja (2. ábra), miáltal a csőben levő üres töltényhüvelyt kiveti. A cső billenése még nincsen teljesen befejezne és a billenést befejezéséig folytatjuk. Eközben a (16) feszítőrúd (17) orra a (22) tölténykivetőemelő agyának ferdén kiugró része mentén csúszik (3. ábra), miáltal a (16) feszítőrúgó a (3) kalapácsot teljesen elforgatja a feszítési helyzetben. Ekkor a kalapács által ezi utóbbi forgásánál előretolt (10) ütőrúgó egyidejűleg oly helyzetbe jut, melyben a (14) záróbütyök az (1) závárzattok! (15) nyugaszába ugrik' be. Az ütőrúgó most feszítési helyzetében biztosítva van és a kalapácsot is fogva tartja feszítési helyzetében. A (16) feslzítőrúd az (1) záVárzattok összekötőtokjában levő vezetékében teljesen be van csúsztatva (3. ábra), úgy, hogy a rúd (17) orra nem nyúl ki a vezetékből és a csőnek a lövési helyzetbe való billenésénél nem képez akadályt. Most új töltényt vezetünk be a csőbe és a csövet lövési helyzetéibe hozzuk'. A cső felfelé való billenésénél a megfeszített kalapács által most nem befolyásolt feszítőrúd visszacsúszik kelzdeti helyzetébe, melyben (17) orra belekapaszkodik a (18) vájatba a ferdén kiugró (34) on