79025. lajstromszámú szabadalom • Légszívófékekhez való fékhenger

lyebb helyzetében, a (2) és (4) kúpfelület és az (5) henger alsó része által határolt térben foglal helyet, melynek vízszintes keresztmetszete az alsó kamra felé fokozatosan nagyobbodik. A felső kamrában bekövetkező túlnyomásnak tehát az lesz a következménye, hogy a'z (1) gördülőgyűrű a szelepfészek szerepét betöltő (4) kúpfelületről leszoríttatik, míg az alsó kamrában uralkodó, fokozódó túlnyomás az (1) gördülőgyűrűnek a (2), (4) kúpfeliiletek közé való, azonos mértékben fokozódó szilárd beszorulását vonja maga után. Az (1) gördülőgyűrűnek kis mértékű saját rugalmas feszültsége van, melynek folytán ab, közvetlenül a felső és az alsó kamra nyomása közt bekövetkező kiegyenlődés előtt, zéró helyzetébe tér vissza. Ez a feszültség megfelel a visszaosapószelepeknél szokásos rúgóvagy súlyterhelésnek és a gördülőgyűrűelrendezésnek a fékhengerkamrákban végbemenő kis nyomásingadozásokkal szemben való érzékenységét nem befolyásolja kedvezőtlenül. Az (1) gördülőgyűrű ezen elrendezése különösen előnyös a fékhengernek a rajzon feltüntetett kíétrészű kiképzésével kapcsolatban, mert ekkor, anélkül, hogy az egész hengert le kellene a járműről szerelni, a henger alsó részének egyszerű eltávolításával megvizsgálni ós esetleg kicserélni lehet az (1) gördülőgyűrűt. Egy új gördülőgyűrű felhelyezése igen könnyen és egyszerűen végezhető, mert a gördülőgyűrűnek a dugattyú- és hengerfelület közé, különleges segédeszközök (behúzódugattyúrudak és effélék) alkalmazása mellett való erőszakos beszorítására nines többé szükség. A gördülőgyűrű beépítésekor itt nem következik be az összeszorított gördülőgyűrűnek a hengerfalon való, eddig elkerülhetetlen csúslzása, hanem a gyűrű legördülése és nyugalmi helyzetébe jutása teljesen egyenletesen mtegy végbe, úgy hogy beékelődésnek és ferdén való beállásnak veszélye és ennek folytán bekövetkező megsérülése kizártnak tekinthető. A dugattyú legmélyebb helyzetében és a felső kamrában hirtelen bekövetkező ny om|ásnövekedéskor 'azonban megtörténhetnék, hogy a gördülőgyürű szelepszerű elmozgása olyan hevesen megy végbe, hogy a gyűrű a dugattyú hengeres része és az alsó hengerrész közt lévő hézaghob szoríttatik. Hogy ezt elkerüljük, a találmány értelmében a (2), (4) kúpfelületek alatt és az említett hézag felett egy (6) felfogógyűrűt rendezünk el, mely az (1) gördülőgyűrű lefelémozgásának határt szab. Ennek a felfogógyűrűnek célszerűen hullámos drótgyűrű alakját adjuk (2. ábra), mely hullámaival egy a henger alsó részében, belül kiképezett lépcső vízszintes felületére támaszkodik, függélyesre felgörbített (7) részeivel pedig az említett lépcső függélyes felületéhez fekszik. Az ilyen drótgyűrű könnyen kiemelhető és kicserélhető és semmiképen sem befolyásolja károsan a levegő keresztüljutását. Ha az ilyen gördülőgyűrűk hosszú ideig üzemben vannak, többnyire meglazulnak (ernyedtek lesznek), úgy hogy a dugattyú legmélyebb helyzetében, nem feküsznek' többe jól rá a kúpfelületekre. Ilyen esetben az ernyedt gördülőgyűrűnek újjal való kicseréléséről kell gondoskodni. Hogy már most az ilyen ernyedt gördülőgyűrűt még tovább lehessen használni, a találmány értelmében a dugattyú fenekét elállítható ütközőkkel látjuk' el, melyek segélyével a dugattyú, legmélyebb helyzetében, a henger fenekére támaszkodik'. Ezek az ütközők, mint az í. ábrán látható, egyenletesen elosztott, a dugattyú fenekébe becsavart (S) áJlítóosavarokbóI állhatnak, melyeknek feje, a dugattyú legmélyebb helyzetébén, az (5) henger fenekére támaszkodik. Ha már most az (1) gördülőgyűrű ernyedt