79018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos árammal fűtendő tárgyaknak fűtőtesttel való ellátására

Megjelent 1922. évi augusztus b.ó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI WH SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79018. szám, Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás elektromos árammal fütendő tárgyaknak fűtőtesttel való ellátására. HELBERGER HUGÓ MÉRNÖK MÜNCHENBEN, A bejelentés napja 1920 február hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1913 december hó 1-je. Elektromos fűtőkészülékek fütőhuzalának egy szigetelő anyagba való beágyazása és a fűtő. készülékbe nagyobb vagy kisebb erővel [való besajtoláisa már ismeretes. A jelen találmány tárgyát tevő eljárással ezen feladat rendkívül előnyös módon oldatik meg. A fűtőtestet a következő módon állítjuk elő: Az ellenállást alkotó spirálist ismert módon egy tűzálló alátétlemezen (aszbeszt- vagy mik'alemezen) pl. varrás által erősítjük meg (1. és 2. álbraX Ezt kiövetőleg a rögzített spirálist a fütéindő tárgyba, pl. vasalóba, főzőlapba vagy effélébe helyezzük (3. ábra) és szigetelő anyaggal töltjük ki. A szigetelő anyag jelen találmány értelmében tűzálló, nagyon jó melegvezető és lehetőleg nagy fajsúlyú fémoxidból, nevezetesen rnagnesilből áll. Ezt valamely kötőanyaggal, mint pl. chlormagnesiummal keverjük össze és a keveréket nedves állapotban, de még poralakban a spirálisra öntjük: úgy, hogy a spirálisnak minden, hézaga kitöltetik. Erre az ily módon előkészített fűtőkészüléket a sajtóba (célszerűen hydraulikus sajtóba) helyezzük és az anyagot egy pontosan illő kölytí segélyével a fűtőkészülékbe sajtoljuk, Minél nagyobb a

nyomás, annál jobb hatást érünk el. A sajtolás által a következő előnyöket érjük el: A poraiakii laza szigetelőanyag kemény kővé válik, mely jó hővezetőképességgel és nagy fajsúllyal bír. A fűtőhuzal ezen kővel teljesen közvetellenül érintkezik, úgy hogy a melegátszár mazta14s a lehető legjobb. A fűtőhuzal a levegőtől teljesen elzáratik, miéi) is oxidálás elő nem állhat. A fűtőspirális előnyös módon deformálódik, nevezetesen az eredetileg hengeres spirális összelapíttatik, mimellett az összelapított rész a i'űtendő felület felé van fordulva (4. és 5. ábrák). Ezáltal a fűtendő felületre való melegátszánnaztatás jobb lesz. Egy további fontos előny abbain áll, hogy a sajtolás által a fűtőtest és fűtőkészülék közölt belső érintkezést érünk el. Minden fűtőtest szenved, ha nem fekszik fel abszolút pontossággal a fűtendő felületen. Minthogy a felfekvési felületeknél csekély pontatlanságok nem kerülhetők el, a fűtőtestek az ilyen helyeken könnyen átégnek. A fenti eljárással azonban a rendkívül nagy nyomás alkalmazása következtében a legkisebb felületi pontatlanságok is kitöltetnek és ennélfogva az átégés veszélye lényegesen csökken. Kiemelendő továbbá az előállítás egyszerűsége, mimellett megemlítendő, hogy a fűtőtest a fűtendő készülékbe közvetetlenül besajtoltatik, tehát utóbbival egy kész fűtőkészüléket, mint pl.