78970. lajstromszámú szabadalom • Gáztüzelésekhez való lángzó

Megjelent 1922. évi Július hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78970 szám. II/c. OSZTÁLY. Gáztüzeléshez való lángzó. SZAMETZ FERENC FŐMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1918 február hó 21-ike. A találmány célja elsősorban az, hog> gáztüzeléseknél bármilyen körülmények között, tehát bármely fajtájú gáznál, bár­milyen gáznyomás mellett és akár ki­csiny, akár nagy az elégetendő gázmeny­nyiiség, mindig a lehető leggazdaságosabb tüzelést biztosítsuk. Ebből a szempontból a találmány szerint kiképezett lángzó kü­lönösen magas hőértékű gáz;ok (pl. föld­gáz) esetén használható előnyösen és pe­dig a legkülönbözőbb ipari célokra (pl. gőzkazánoknál, forgókemencéknél, ko­váostüzeknél stb.), valamint házitüzelé­sek céljaira is. Magas hőértékű gázoknál az elégetés­hez tudvalevőleg kb. 7—11-szeres levegő­térfogat szükséges az elégeteádő gáz tér­fogatához viszonyítva. Ily nagy keverési arányoknál, különösen ha időegységen­ként nagy gázmennyiség égetendő el, el­engedhetetlen feltétel a gáz és levegő benső keverése, mert különben lehetetlen gazdaságos tüzelést elérni. A találmány szerinti lángzó már most a gáz és levegő rendkívül intenzív keverését biztosítja a gázbebocsátó, illetve gázelosztó csövek sajátos, igen célszerű elrendezése és ki­képzése által, amennyiben azok a gáz-lég­áramban párhuzamos tengellyel feksze­nek ós a palástjukon váltakozva elrende­zett gázbeömlőnyílások (furatok) kissé ferdén vannak kiképezve, mimellett a cél­szerűen szabályozható nyílásokon1 be­bocsátott levegő a gázelosztó csöveket kö­rülvéve áramlik be, melyeknek említett elrendezése és kiképzése folytán a külön­böző helyzetű gázkibocsátó nyílásokból kiáramló gáz egész sorozatát alkotja a gázrétegeknek, melyeket az említett mó­don beáramló levegő minden oldalról át­tör és így azokkal igen bensően kevere­dik, amit az alább ismertetendő módon még fokozunk is. Bizonyos ipari célokra szolgáló tüzelé­seknél (pl. gőzkazánoknál, kemencéknél stb.) sok esetben alacsonynyomású, pl. csak 50—60 m/m vízoszlopnyomásnak megfelelő gáz égetendő el, amikor is elő­fordulhat az, hogy a gáz a befúvócsőbe begyullad. Ezt a hátrányt elkerüljük az említett szabályozható légbebocsátással, mimellett a beáramló levegő a légáram­ban fekvő gázelosztó csöveket kellően hűti is és így azok túlságos felmelegedé­sét meggátolja. A találmány szerint to­vábbá előnyösen gondoskodunk a gáz­lángot kibocsátó csőtoldatnak (szekun­dér) levegővel való kellő hűtéséről is.

Next

/
Thumbnails
Contents