78960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén-hidrogénvegyületek előállítására

lyozza. Ennek meggátlására a gázokat leg­alább egy légköri túlnyomással be kell szorítani a kamarákba, mimellett a kama­rákat hideg vízzel való öntözés útján las­sanként annyira lehűtjük, hogy az utolsó távozási-kamarában a hőmérséklet kb. 60—80° C-ra sülyed. Miután azonban ennél a folyamatnál a gázokban lévő oxigén folytán különböző platinatartalmú vegyületek, mint pl. Pt(NH3 MOH)2 és Pt(NHiMOH)i, keletkeznek a katalizátorokon (ugyanez történik a platinacsoport többi féméinél is), ennélfogva a gázokat gyorsan ki kell szívatni a készülékből és a keletkezett nitrogén-hidrogén elnyelése céljából savon vagy vízen kell átvezetni. A savból még el­szálló gázmaradékokat friss gázeleggyel elegyítve, újra ionizáljuk és fordított úton az utolsó, azaz a gázkivezető kamarába vezetjük, oly célból, hogy magas hőmér­sékletük segélyével a lekötött ammoniákot a katalizátorokból elszállásra kényszerít­sék. Ha két vagy több ilyen módon szer­kesztett készülékkel dolgozunk, amelyekbe a szükséges hőmérsékletek betartásával az ionizált gázokat felváltva mindig megfor­dított irányban vezetjük be, akkor bizto­sítva van a megszakításnélküli ammóniák­fejlesztés. Az eljárást két fokozatban végezhetjük, úgy hogy az első fokozatban alacsony hő­fokon (300° C alatt) hidrogén vétetik fel a platinacsoportba tartozó fémek által és nitrogén a titán által, a második fokozat­ban pedig magasabb hőfokon az ammó­niákká egyesült bázisok ismét kiűzetnek. Lehet több készüléket egyidejűleg is használni, amelyek közül az egyik adott pillanatban alacsony hőmérsékletnél, a másik magasabb hőmérsékletnél dolgozik, mimellett a gázok a készülékekben egyszer az egyik, másszor a másik irányban vezet­tetnek. Avégből, hogy a gázelegynek ionizálását egészen vagy legalább részben elkerüljük (mert vizierő hiányában az ionizáláshoz szükséges olcsó elektromos energia nem mindig áll rendelkezésre), az eljárás foga­natosítására elegendő, ha a katalizátorokat uránszurokfényléből, thoritból (monazii), mezo'thoriumból vagy más könnyen meg­szerezhető radioaktív anyagokból szár­mazó X-sugarakkal (emanációkkal) újra­élesztjük. Az X-sugarak (emanációk) segélyével újraélesztett katalizátorokon vezetjük már most keresztül a 3 térrész hidrogénből és 1 térrész nitrogénből álló gázelegyet (ezt megkaphatjuk égési gázokból és vízgázból, vagy generátorgázból és vízgázból is) két vagy több légköri nyomással és a fent leírt módon tovább kezeljük. Minél nagyobb a gázelegyre gyakorolt nyomás, annál na­gyobb az elérhető termelési hányad. Szabadalmi igények: 1. Eljárás ammóniák előállítására elemei­ből katalizátorok alkalmazásával, jelle­mezve azáltal, hogy az alkalmazott gáz­elegyet elektromos kisütések segélyével ionizáljuk és ebben az állapotban a platinacsoport fémeinek és titánnak, legcélszerűbben az átomsúlyarány ok­ban, kontaktusanyag-hordozókra 1 j csa­pott keverékei fölött vezetjük el. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosí­tási módja, jellemezve azáltal, hogy a kontaktusanyagra felváltva olyan hő­mérsékletet engedünk hatni, amely egy -részt a hidrogén felvételére a platina­csoportba tartozó fémek által és más­részt a nitrogén felvételét titán által nyomás alkalmazásával vagy anélkül lehetővé teszi és azután a kontaktus­anyagot olyan hőmérséklet behatásának vetjük alá, hogy ezek a gázok az illető fémektől aktiv alakban újra elválasz­tatnak. 3. Az 1. és 2. igények szerinti eljárás foga­natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a különböző hőmérsékletű behatá­sok elérése céljából két vagy több készü-

Next

/
Thumbnails
Contents