78905. lajstromszámú szabadalom • Tizeskapcsolás oly számláló gépek számláló művei számára melyeknek az állítószerkezetről való meghajtása a számláló műnek az állítómű hajtókerekeibe való sűlyesztésével történik
szoríttatik, akkor elesik a (24) szögemelő megtámasztása, mely mindaddig kilenghet, míg a (21) szögemelőnek egy másik, (26) lépcsőjébe csappan. Mivel már most a (16) fogasrudak a (24) szögemelő függélyes karjának egy csapján csuklósan vannak' felerősítve, a (24) szögemelőnek ezen mozgásánál előre tolatnak még pedig egy fogosztással (a számjegy korongnak egy számával) és a (3) fogszegmensek kapcsoló molzgásával ellenkező értelemben, az egyszerű számjegyek átvitelekor. Mivel azonban az összeadási helyzetben a (16') fogasrúd a számlálóműnek (2') kivonási hajtőkerekébe kapcsolódik, ez a tizeskapcsoláis a (16') fogasrúd útján, mely egy fog-osztással előretolatott, és a (3) fogasszegmenssel ellenkező értelemben tolódik el, helyes értelemben] vitetik 'át a számlálóműre. Az elrenddzés természetesen olyan, hogy egy megelőző hajtókerék (6) tizeskapcsoló emelője a következő hajtószerkezet (21) emelőjét működteti, úgy hogy valamely megelőző hely tízeseinek a következőre való átvitele megy végbe. Ezen kapcsolási folyamatok alatt a (6) és (11) emelők helyzetüket változatlanul megtartották. Azonban a tizeskapcsolás befejezése után kell, hogy oly módon vezettessenek a kiinduláisi helyzetbe, hogy a tetőalakú (7) orr ismét a (11) ütköző BÓlyájába jusson, hogy további tizeskancsolás legyen foganatosítható. Ez a visszavezetés a számlálómű emelésének utolsó fázisában, a helytálló (27) vezető tengely segélyével történik, mely a számlálómű platinának (28) hasítékában fekszik. A (11) emelő ugyanis végmozgásának pillanatában felcsap a helytálló (27) tengelybe, minek következtében annyira lefelé tolatik, hogv a (6) emelő (14) ütközője a (11) emelő (25) h omlókfelületének1 körletéből kikerül. Ezáltal a (6) és (11) emelők közötti rekesztés: ismét megszűnik és a (12) rúgó hatása alatt megy végbe az 1. illetve1 4. ábrákban szemléltetett, vagyis az eredeti helyzetbe való visszalengés. Éppen úgy, mint a (6) és (11) erneiőket vissza kell vezetni eredeti helyzetükbe, a (16) és (16') rekesztőfogasrudakat kapcsoló emelőikkel együtt, szintén vissza kell vezetni. Eb a visszavezetés nem történik a számlálómű emelésének utolsó szakában, hanem a számlálómű valamely szám jegyátvitel számára való következő kapcsolásának első szakában, még pedig a sajátos módon meghajtott (29) sínről. Ez a sín az 1. ábrában normális helyzetében, a 3. ábrában pedig bal felé lengetett végállásában van szemléltetve. Ez utóbbi állásban a (16) illetve (16') rekeslztőfogasrudat, mely a számlálómű sülyesztésének ezen pillanatában a (2) illetve (2') hajtókerékkel nem kapcsolódik, azáltal hozta vissza az; eredeti helyzetbe, hogy a (24) szögemelő (30) ütközőjére csapódott, miközben a (24) szögemelőt magával viszi. A (29) sínnek meghajtása a következőképpen történik: (Lásd az 5. és 6. és 7. ábrákat). Az 5. ábrában normális helyzete van szemléltetve, ahol is a számlálómű hajtókerekeket a (16) illetve (16') rekesztő fogasrudak elrekesztik, míg a (3) fogasszegmensek kezdeti helyzetükben vannak. A (29) rekesztő sín a (32) tengely körül lengő (31) emelők között van ágyazva. A (31) emelőknek a (33) nyíl irányában (5. ábra) való visszalengésekor a (29) sín az előbb leírt módon a (30) orrba ütközik. A (31) emelőknek a (16) fogasrúd siilyesztett helyzetében való visszalengetése. mely helyzetben eízen fogasrudak tehát a számlálómű (2, 2') hajtó kerekeivel nem kapcsolódnak és emellett szabadon visszahozhatok, most már a gép forgattyújáról működtetett (34) tolórűclról történik, melynek útján a (3) fogasszegmensek egyúttal a következőképpen hajtatnak meg. A (34) toló rúd a (35) csapok körül lengő (36) emelőkre hat, melyeknek' (37) traversén a (3) fogasszekmensnek (38) karjai rugóhatás alatt meg vannak támasztva. Ha tehát a (34) tolórúd a (39) nyíl irányában elmozog, akkor a
