78890. lajstromszámú szabadalom • Ággyá változtatható sofa és máseféle bútordarab
Megjelent 328. évi junius lió 14-én. MAGYAR KIRÁLYI Íg||| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78890. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Ággyá változtatható sofa és másefféle bútordarab. ID. COHN ALFRÉD KERESKEDŐ CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1919 január hó 7-ike. Elsőbbsége J917 november hó 24-ike. Jelen találmány tárgya sofa, nyugágy (háló sofa), vagy hasonló bútordarab, amelyet egyszerű fogásokkal kettős vagy hármas ággyá változtathatunk. Az ágyaljak az illető bútordarabok belsejében pormentesen, de elég szellősen vannak elrendezve. Mindhárom fekvőhelynek fejtől eső részei ismeretes módon felcsappanhatók és az erre való mozgatókészüléket a szövetáthuzat megfelelően lefödi, úgy hogy a sofa. stb. külseje nem árulja el az átalakíthatóságot. A találmánynak az a célja, hogy egy háló bútordarabbá kényelmesen átalakítható sofának, stb.-nek révén megtakaríthassuk egy egész hálóberendezés beszerzését. A rajzok a találmány tárgyának több kiviteli alakját tüntetik fel. Amint az 1. és 2. ábrából látható, a felső (I) fekvőhelyet a rendes ülőmagasságból a két (a) fogantyúnál fogva (c) tengelyek körül húzzuk ki előre, miközben a párhuzamos (b) emeltyűk vízszintesen vezetést nyújtanak. Ugyanekkor az ugyancsak (c) tengelyekre ékelt (d) emelők kb. 90°-nyira fölfelé csapódnak és az (e) haáítékokban vezetett (f) csigák segélyével fölemelik a sofa belsejében elrendezett (II) fekvőhelyet ágyaljával együtt ugyanabba a rendes ágymagasságba, mint amelybe az (I) fekvőhely került. A rúgóhatás alatt álló (g) tolóka rögzíti az emeltyűmozgás befejeztével a magasra emelt (II) fekvőhelyet. A 3—6. ábrák más kiviteli alakokat tüntetnek fel és pedig egy átalakítható sofát (levett jobb támlával), amelyet egy hármas lakóhellyé változtathatunk. Az üreges (h) kartámasíztékot, amelyek a (p) homlokfalakat átfödik, az (i) tengely körül kifelé nyitjuk fel, amikor az (I) felső ülőhelyet előrehúzzuk. A fekvőhely gyanánt kiképezett (III) háttámlát mindenekelőtt a felső (k) tengely körül kissé hátra, a fal felé fordítjuk, úgy hogy az (I) és (II) fekvőhelyek egész szélességükben szabadokká válnak, amint az az 5. ábrán látható. A 4. ábra szerint a (III) divántámlát a két szélső (1) sínnél fogva az (m) csuklópont körül ráfordítjuk az (I) fekvőhelyre és amikor ez utóbbit az imént leírt módon előre húzzuk ki az (1) sinek másik, (k) csuklópontja körül, akkor a támlát a két visszacsappantható (n) lábra állítjuk. Az 5. és 6. ábrában látható kiviteli alak szűkös helyi viszonyokhoz való. Itt a (III) divántámla a két kihúzott (1) és (II) fekvő; hely fölött képezi a harmadik fekvőhelyet,
