78823. lajstromszámú szabadalom • Műláb

Megjelent 1922. évi május hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78823. szám Vir/e. OSZTÁLY Műláb. SCHWEIGEB WEBNEK CS. ÉS KIK, FŐHADNAGY LAJTA/M

BBUCKBAN. A bejelentés napja 1917 augusztus hó 25-ike. A találmány tárgya műláb kényszermozgásúau működtetett középső lábrésszel és lábujjrésszel, melynél a lábujjak felfeléhajlítása az alsó lábszárnak a íelső lábszárhoz képest való elmogatásával oly összefüggésbe hozatott, hogy a műláb az előrelenget és l megelőző behajlításnál a középső lábrész és a lápujjrész íelfeléhajlítása által a természetes járásnak megfelelően önműködően megrövidül, míg az ülésnél a lábujjrész nem hajlít tátik felfelé. Ezen cél elérésére a találmány értelmében a felső lábszárnak a térdcsukló felett és ez utóbbi előtt fekvő helyétől az alsó lábszár szilárd pontján át húzóelemek vezetnek a sámfa két csuklós részéhez. Ila a térdcsukló a járáshoz szükséges mértékben behajlik, akkor a sámfa ezen csuklós részeit a húzóelemek, melyeknek a felső lábszáron való csatlakozáspontja emelett felfelé vándorol, szintén felfelé húzzák és ezáltal a lábujjrészt felfelé hajlítják. A bokaízület mozgását emellett a találmány értelmében a húzóelemek és a lábujjrész mozgása nem befolyásolják úgy, hogy a láb minden helyzetben, tehát ülésnél is a bokaizület körül szabadon elmozgatható anélkül, hogy a középső lábrész és a lábujjrész helyzete megváltoznék. A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező műláb egy foganatos! tási alakját csak vázlatosan - mulatja, minthogy a műláb vázának és a csonkhüvelynek kiképzése tetszőleges lehet. Az 1. ábrán a láb álló helyzetben, a 2. ábrán az előrelengclésnél és a .'!. ábrán ülés közben van szemléltetve. A 4. ábrán a láb elölnézete és az 5. ábrán a lábfej felülnézete látható. A láb az (1) felső és a (2) alsó lábszárból, valamint a kettő között fekvő (3) térdcsuklóból, továbbá a többrészu sámfából áll, melynek részeit a (4) bokaízületrész, az (a) bokaizület, az (5) sarokrész, a (fi) középső lábrész és a (7) lábujjrész képezik. A lábujjrész (c)-nél a középső lábrészhez van csuklósan erősítve; a (4 és 5), valamint (5 és 6) és (6 és 7) részek közé rugalmas elemek, pl. a (8, 8', 9, 10) rugók vannak iktatva. A felső lábszái' (A) helyétől, mely a (3) térdcsuldó felett és előtt fekszik, valamely húzóelem. pl. a (11) huzal az alsó lábszár (B) szilárd pontján át a (7) lábujjrészhez vezet. Minthogy a láb előrelengetésénél és behajlításánál az (A) és (B) pontok távolsága az 1. ábrán látható (A'—A") darabbal növekszik, a húzóelem a láb előrelengetésénél a (B) szilárd pontban felfelé lolatik, ezáltal a (7) lábujjrészen való csatlakozási pontja is felfelé vándorol és a lábujjrész a (c) csukló körül felfelé leng. Minthogy a lábujjrész ezen felemelkedése az aránylag csekély (A'—A") hosszkülönbség folytán a láb szükséges megrövidítéséhez nem volna elegendő, az (A) ponttól vagy valamely mellette fekvő ponttól egy további (11') húzóelem indul ki, mely szintén az alsó lábszár (B) pontján ál a (6) középlábrészhez halad, mely tehát a (b) csukló körül hasonlóképen felfelé lendül mimcllett a közbehelyezelt (9, 10) rugalmas elemek összenyomatnak és megfeszülnek. A (11, 11') húzóelemek alsó részeit hajlékony, de magukban véve rugalmatlan (12, 12') hüvelyek, pl. spiráldrótcsövek burkolják és pedig a (11) húzóelem burkolata az alsó lábszár (B) pontjától, amelyen a hüvely meg van erősítve, a sámfa (6) középrészén fekvő (13) megerősítési helyig, a (11 )húzóelem burkolata pedig a (B) ponttól egé-