78797. lajstromszámú szabadalom • Osztódeszka, főleg rövidszálú anyag sajtolására való bálsajtókhoz a kötözöanyag (drót) keresztülvezetésére való, önmagukban véve ismert csatornákkal

Megjelent 1922. évi május hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78797. szám. X/a. OSZTÁLY. ••^^••••^•••••••••••••••••••••ííSiBíSíi^^ Osztódeszka főleg rövidszálú anyag sajtolására való bálsajtókhoz, a kötözőanyag (drót) keresztülvezetésére való, önmagukban véve ismert csatornákkal. GEBR. WELGER MASCHINENFABRIK CÉG SEEHAUSENBEN A bejelentés napja 1920 junius hó 12-ike. Elsőbbsége 1919 március hó 4-ike. Kézi kötözésű széna- vagy szalmasajtókhoz való olyan osztódeszkák ismeretesek már, melyek az összesajtolt anyagban keresztcsatornákat szabadon hagyni vannak hivatva, hogy ezeken a használt kötözőanyagot tű segélyével könnyen keresztülfűzni lehessen. A bálok összekötözése és a sajtóból való kiszorítása után ezek az osztódeszkák a bálok közül egyszerűen kiesnek és rögtön ismét fölhasználhatók. Ha ellenben szecskát, vagy más ilyen rövidszálú anyagot kell bálsajtóban összesajtolni, akkor, egyenletes tartós bálok előállítása céljából, szükséges, hogy az egyes bálokat állandóan deszkákkal vagy lécekkel határolják. A jelen találmány érielmében erre a célra egyes deszkákból összetett osztódeszkák szolgálnak, melyek önmagukban véve ismert csatornákkal vannak ellátva és melyeknek említett egyes deszkái, a sajtolóesatornába való bevezetésükre és sajtolás közben a kötözőanyag bevezetésére való csatornák létesítésére, könnyen oldható kapcsolat útján vannak egymással egyesítve. Két, a kész bálakon, fejlemezekül szolgáló egyes deszkát, melyek kereszthornyokat tartalmaznak, egymásra fektetünk és egy egyszerű, pl. szögből és lyukból álló kapcsolat útján tartunk egymással össze, hogy így egy egészként vezethessük azt be a sajlócsatornába. A kötőzőanyagnak a bálon való körülfektetése után az osztódeszkát a bálok széthúzásával, az egyszerű, szögből és lyukból álló kapcsolat folytán, könnyen ismét egyes lemezekké szedhetjük szét, melyek azután fejlemezekként végleg a bálokon maradnak. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának néhány foganatosítási példája van bemutatva és pedig: az 1. és 2. ábra szerint két, (a) és (b) deszka kétkét (c) kereszthoronnyal van ellátva, melyek a fa kimarásával vannak létesítve. A két (a), (b) egyes deszka egyikében, célszerűen két, szemközt fekvő sarokban, (d) szögek vannak elrendezve, melyek a másik deszka megfelelő lyukaiba nyúlnak be és ily módon a két deszka könnyen oldható kapcsolatát hozzák létre. A 3. ábra olyan osztódeszkát mutat, mely két (a). (b) fémbádoglemezből áll. mely utóbbiakban a (c) hornyok dombornyomás, vagy kisajtolás útján vannak létesítve. Célszerű a (c) hornyokat, ahelyett, hoffv azokat az egyes (a), (b) deszkákba dolgozzuk be, külön (d) lécekbe bedolgozni (4. ábra) és azután ezeket a (d) léceket az egyes (a), (b) deszkákra fölerősíteni. A szög- és lyukkapcsolatot ekkor természetesen a (d) lécek közt kell elrendezni. Minthogy az osztódeszka (c) csatornáin fűzendők keresztül úgy az elől haladó, mint az utána következő bál kötözőfonalai, ezért, ezen csatornák nagy hosszúsága esetén, a fonalak fölcserélése, vagy összesodródása következhetik be. Hogy ezt a hátrányt elkerüljük, a (c) csatornákat célszerűen egy (f) választófallal (5. és 6. ábra) elválasztjuk egymástól úgy, hogy az erre fekvő egyes (a), (b) deszkákban (5. ábra), vagv magában az (f) válaszfalban (6. ábra), vagy mindkettőben (7. ábra) két-két (g), (h) csatorna létesül. A szög- és lyukkapcsolatot elvkor természetesen két helyen, nevezetesen: mindegyik (a), (b) deszka és az (f) válaszfal közt kell elrendezni. Gyakoribb használatra tartósabb osztódeszkát kapunk, ha az (f) válaszfalba még egy (i) fémbetétlemezt (8., 9. ábrák) is illesztünk be. (a), (b)