78751. lajstromszámú szabadalom • Kemence golyós vagy görgős csapágyak futógyűrűinek vagy tárcsáinak, illetve futógyűrűk vagy tárcsák félgyártmányainak egyenletes hevítésére

3. x — Vmin. A fViitk-klx'íl már láthat*'), hogy, ha x Vmin., úgy (n) = c/> azaz ezen hajlábnál elméletileg végtelen nagy számú gyűrűt lehet -gördülés közben előremozgatni, ha az utánatoló erő egyenlő nullával, Miután a valóságban az egyes gyűrűknél a súrlódási viszonyok tekintetében csekély egyenlőtlenségek el nem kerülhetők, ezen tételt a következő, a gyakorlatban érvényes fogalmazásban írhatjuk körül: ha « = Vmin.'csekély, hátulról beható, utánatoló erő a sor ösz-. szes gyűrűinek gördülő molzgását hozza létre. Ha az * szög Vmin.-től felfelé vagy lefelé eltér, a sor bizonyos gyűrűi számára a csúszás veszélye áll be, még pedig nz első esetben az elől levő, a második esetben pedig a hátul levő gyűrűk számára, és ezen veszély annál nagyobb, minél nagyobb a gyűrűk száma. Annak a feltétele tehát, hogy valamely kemencében, mely a megadott fajták közül való, az összes, a leírt módon elrendezett forgási testek a kemencén át fokozatos áthaladás közben átgördüljenek, a következő: a munkadarabokat hordó alapnak bizonyos hajlássa] kell bimia, melynek hajlásszege egyenlő az adott viszonyok között a gördülő súrlódással vagy ettől csak kevéssé tér el. Minél kisebb a munkadarabok száma egy ós ugyanazon sorban, annál nagyobb! lehet ezen eltérés, az eltérésnek afconban nem szabad meghaladnia azon értéket, melynél a sor azon gyűrűje számára, melynél a környező gyűrűktől származó nyomások a legnagyobbak (ezen nyomások vagy a gyűrű saját sülva vagy pedig az előre toló nyomás által idéztetnek elő), az ezen nyomások által létesített súrlódási erők forgató nyomatékai együttvéve egyenlők az alapon való súrlódás által kifejtett forgató nyomatékkal. Jelen találmány már most oly kemencére vonatkozik, mely a fent megadott elvek szerint van megépítve. A kemence lényegében helytálló, hosszúra nyújtott kenicnceesatornákhól áll, mely a csatol nának a szükséges hőmérsékletre való felhevítésére ázolgáló berendezésekkel, valamint' ferde fenékkel van ellátva. A fűtőberendezések elrendezése a kemence alkalmazásán alapul. A fűtőberendezések rendszerint a kemence csatornája nak bizonyos hossza mentén rendeztetnek el a kilépési végtől számítva. Izzító kemencéknél a fűtőberendezéseket a csatorna középső része mentén helyezhetjük el, úgy hogy a kilépési vég nem bir fűtőberendezésekkel. Az összes alkalmazási célokra közös jellemző, hogy a belépési vég csakis a távozó elégési gázok által hevíttetik. A fenék hajlásszöge egyenlő a gördülő súrlódás szegével az uralkodó viszonyok között vagy attól csak kevéssé tér el, ami által azt érjük el, hogy a csatorna egyik végébe bevehetett gyűrűk vagy táresák súlyuk következtében meg nem szakított vagy megszakított gördülő mol/gás közben haladnak át a csatornán és eközben egyenletesen fellievíttetnek. A sebesség emellett olykép van' megállapítva, hogy a gyűrűk a kemeneén át való haladásuk közben erre alkalmas helyen legnagyobb hőmérsékletüket veszik fel, illetve oly hevítésnek és lehűtésnek vettetnek alá, amint azt az illető hőkésziiléknél szándékoljuk. A mellékelt rajz példaképen a találmány értelmében kiképezett edző kemence foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábrán a kemencének oldalnézete és részleges hosszmetszete, a 2. ábrán felülnézete és részleges vízszintes metszete látható. A 3. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett keresztmetszetet, a 4. ábra pedig oly keresztmetszetet tüntet fel, mely a ' 3. ábrának felel meg és a kemencefenék kissé megváltoztatott alakját mutatja. A kemence hosszúra nyújtott, falazott