78750. lajstromszámú szabadalom • Folyadékfék hátraszökő csövű lövegekhez

nck vannak kiképezve (2—5. ábrák). Kívül két (10) vezetőléce van a (4) szabályozónak, melyek a (12) fékhenger csavar-vonalú (11) hornyaiban vezetődnek. A (4) szabályozó hátsó (jobboldali) homloklapjához támaszkodik a (13) előreszökésszabályozó, mely a (12) fékhengerben egyenes vezetőlécekkel vezetődik, tehát a hátra- és előreszökésnél forgást nem végez, ellenben tengelyirányú eltolódást végezhet és pedig, amig hátul (a jobboldalon) az (5) támasztócsavaranya (14) karimájához nem ér. Ez az eset forog fenn a hátraszökésnél, míg az előreszökésnél az 1. ábrán látható helyzetet foglalja el, a 13. ábrán látható. A (13) előrelökésszabályozó mellső (baloldali) homloklapjában bizonyos alakú és nagyságú (15) nyílások vannak bevágva, melyek az előreszökésnél a (4) szabályozó (7) nyílásaival működnek együtt. Hátraszökésnél a folyadékfék a fék mellső (bal-) oldaláról annak hátsó (jobb-) oldalára kénytelen átáramlani. Ekkor a folyadék, a (3. és 6) nyílásokon átáramolva, a (4) szabályozó belsejében jut. Innen azután a folyadék csak a (7) nyíláson át nyomulhat hátrafelé, miközben ezen (7) nyílások (8) ferde falára nyomást gyakorol, úgy, hogy a (4) szabályozó a kívánt irányban (X nyíl irányában, 4. ábra) elforog. A (8) ferde felületek hajlásúnak kellő megválasztásával elérhető, hogy a (4) szabályozó forgását teljesen a hátraáramló folyadék létesíti, melynek e helyen még tetemes sebessége és nyomása van, úgy, hogy a (10) vezetőlécek teljesen tehermentesíttetnek és kopásuk teljesen elkerültetik, vagy legalább is minimumra redukálódik, ami a fék élettartamát jelentékeny mértékben növeli. Hasonló folyamat megy végbe az előreszökésnél. Ekkor a fékezőfolyadék ismét kénytelen a fék mellső oldalára, tehát ismét a (4) szabályozó (7) nyílásain nyomul keresztül, és eközben nyomást gyakorol ezen (7) nyílások (9) ferde falaira, úgy, hogy ismét a (4) szabályozó elforgása megy végbe a kivánt irányban, azaz az ellenkező irányban, mint a hátraszökésnél. Az előreszökéshez is lehet a (9) ferde felületek hajlását úgy megválasztani, hogy a (4) szabályozó ismét teljesen az előreáramló folyadék hatása alatt forogjon el, ami a (10) vezetőlécek tehermentesítését vonja maga illán az előreszökésnél is. A há-lraszökés energiájának befékezési módjára, valamint az előreszökés befékezésére, minthogy ez nem tartozik a találmányhoz, közelebbről nem terjeszkedünk itt ki. A folyadékféknek a 4—10. ábrákon látható foganatosítás! példája főleg abban különbözik a most leírttól, hogy a hátra- és előreszökés lefékezésére való folyadékáteresztőnyilások az illető részek hengerfelületén (kívül) vannak elrendezve, amiből látható, hogy a jelen találmány valamennyi lehetséges lövegesőfékezőszerkezetnél alkalmazást nyerhet. A (16) fékdugattyurúd hátsó (jobboldali) üreges végére itt a hátra- és előreszökésnél elforgató (17) szabályozó van feltolva és azon a (10) csavaranyával rögzítve. A (17) szabályozónak (19) nyílásai vannak, melyek a (16) dugattyurúdban lévő (20) nyílásokkal működnek együtt a hátra- és előreszökésnél, ami a lefékezést eszközli. Továbbá két (21) fékhenger (22) csavarvonalú hornyaiban vezetődnek. Hogy a (17) szabályozót az átáramló folyadék elforgathassa, annak mellső (baloldali) hengerfelületrészén bizonyos hajlású néhány (24, 25) ferde felület van kiképezve (7. ábra), melyekre a folyadék nyomást gyakorol és így a (17) szabályozót elforgatja. A (16) dugattyurúd hátsó (jobboldali) végére a (26) támaszlócsavaranya egyenesben vezetődik, tehát a hátra- és előreszökésnél forgó mozgást nem végez, hanem csak tengelyirányban tolódik el. Ez az eltolódás a (19) áteresztőnyilások szabaddá tevésére, ill. elzárására való. A (27) dugattyúnak két előreálló (28) nyelve van, melyeknek célja az előreszökés befékezésének szabályozása. Hátraszökésnél a folyadék nagy sebességgel és nyomás alatt hátrafelé áramlik. Eközben a folyadék a (17) szabályozó mellső hengerfelületrészen kiképezett (24) ferde felületek mentén kénytelen tovaáramlani és ezen felületekre nyomást gyakorol, úgy, hogy a (17) szabályozó a kivánt irányban (x nyil irányában, 9. ábra) elforog. A (24) felületek kellő megváltoztatásával itt is elérhető, hogy a (17) szabályozó teljes elforgását a hátrafelé áramló folyadék létesíti, úgy, hogy a (21) vezetőlécek teljesen tehermentesíttetnek és kopásuk egészen elkerültetik, vagy legalább is a lehetőségig csökken. Előreszökéskor a fékezőfolyadék átárámlási iránya a megfordított, ennélfogva a folyadék ekkor a (17) szabályozó (25) ferde felületeire gyakorol nyomást és a szabályozót ellenkező irányban forgatja el, mint a hátraszökéskor, ami éppen meg is felel a célnak. A (25) felületek hajlásainak helyes meg-választásával itt is elérhető, hogy az előreszökésnél is a szabályozó teljes elforgását az előrefelé áramló fékezőfolyadék létesíti, ami a (21) vezetőlécek tehermentesítését vonja maga ulán az előreszökésnél is. Szabadalmi igény: Folyadékfék hátraszökő csövű lövegekhez, melynek jellemzője az, hogy a féknek a hátra- és az előreszökésnél elforgó részein ferde felületek vannak úgy és olyan alakban elrendezve, hogy a fékezőfolyadék a hátra- és az előreszökésnél ezen fölületek mellett tova-