78744. lajstromszámú szabadalom • Műszer mozgó célokra való lövéshez az elébecélzási adatok gyors és pontos megállaptására
ezen mutató segélyével mindig pontosan leolvashatjuk a megfelelő számadatot (pl. 12 másodperc) és ezen számnak megfelelően azonnal beállíthatjuk a (14) mutatót is. Ezzel tehát a műszer teljesen be van állítva és az összes szükséges adatok rendelkezésünkre állanak. Mint említettük, a (18) tabellán egyéb szükséges adatok is rajta vannak, amelyek szintén a (19) mutató segélyével leolvashatók és a tüzérségnek közvetlenül bemondhatók. Az 1. ábrával kapcsolatban említett szög, ill. azon oldal- és magassági szögek megállapítására, amelyeket a (2 és 3) irányrudalc, azaz a célzás iránya az elsütés pillanatában és az ágyúcső korrigált (előretolt) iránya egymással bezárlak, ezen rúdak végein egy-egy tüzérségi fokbeosztással ellátott (20, ill. 21) ivszegmens van elrendezve, amelyek egymásra merőleges síkokban feküsznek. Ezen szegmensek mindenkori érintkezési (metszési) pontjánál (22)-nél történik a leolvasás. Minthogy a (2, 3) rudak különböző pontokon vannak ágyazva, azért a szegmensek merev megerősítésénél ezek egymásba ütköznének, illetőleg nem állanának mindig oly viszonylagos helyzetben egymáshoz, hogy pontos leolvasást végezhessünk. Ez okból szükséges, hogy a (20) szegmens olykép vezettessék, hogy az ív radiusza mindig a (3) iránvrud forgáspontján menjen kérésziül tekintet nélkül a (2) rúd helyzetére. Ezt a 2. ábra szerint olymódon; érjük el, hogy a (20) szegmenst nem közvetlenül, hanem a csuklósan megerősített (23) karok révén függesztjük fel, amely karok hossza megfelel a két rúd egymástól való függélyes távolságának. Ilymódon elérjük azt, hogy a (20) szegmens mindig automatikusan beáll a másik szegmenshez képest, ill. beosztással ellátott széleik mindig érintkezésben maradnak egymással. A (18) lőtabella egy külön (24) karon forgathatóan van elrendezve, úgy, hogy az munkaközben elforgatható, hogy a beállításnál ne képezzen akadályt, csak a leolvasáshoz forgatjuk a 3. ábrabeli helyzetbe, amikor beleütközvén a (19) mutatóba, a (3) rúd mindenkori helyzetével párhuzamos helyzetbe kerül. A tabella könnyen kicserélhetően van elrendezve, hogy bármilyen kaliberű és fajtájú ágyúhoz való tabellát alkalmazhassunk. A műszer kezelési módja már most a következő: Célszerűen többen végzik a beállítást, akik közül az egyiik az (1) rúd fölött elrendezeti (25) irányzékon vagy lávcsövön keresztül az előkészítő munkálatok közben állandóan figyelemmel klisén a repülőgépel, miközben a műszert oldalirányban az (5) csavarral, magassági irányban pedig a (7) csavarral állítja be. Ez alatt egy másik egyén a műszert a (6) csavar segélyével a megadott távolságnak megfelelően állítja be. Ez a beállítás az (1) irányrúdoni alkalmazott beosztás szerint, esetleg (26) nonius segítségével, történik, miáltal a B pontot a kellő helyzetbe hozzuk. Ugyanekkor egy harmadik egyén a (4) hengert a bemondott sebességnek megfelelő skálára állítja be, ill. forgatja el, azután pedlig a (9) állítócsavar segélyével hosszirányban eltolja mindaddig, míg a 30 másodpercet jelző beosztás a (1G) mutató alá nem kerül; végül pedig a hengert függélyes tengelye körül a repülő megadott irányának megfelelően állítja be a (14) skála szerint. Ha mindezek az előmunkálatok megtörténtek, akkor kezdetét veheti a tulajdonképeni mérés, aminek, mint fentebb említettük, egy meghatározott rövid időn belül meg kell történnie, hogy a 30 másodperc eltelte előtt még kellő időben meglehessen adni az elsütés időpontját. Ezért a mérés kezdetén meg kell figyelni az időt is, tehát megindítjuk a Stopper-órát. A kezelőszemélyzet egyike beforgatja a lőtabellát, amelyről leolvassa és azonnal tovább adja a szükséges adatokat; egy másik egyén azonnal beállítja a lövedék repülési idejére a (17) mutatót, míg a harmadik (20 és 21) szegmensekről leolvassa és tovább adja a magassági és oldalszögeket. Ezek után már csak a hátralévő időnek elteltét kell bevárni, hogy a lövésre a vezényszót megadhassuk. A mérésre tehát mindig annyi idő áll rendelkezésünkre, amennyi a lövedékrepülési időtartamnak a 30 másodpercből való levonása után fennmarad, pl. ha 12 másodperc kell a lövedéknek, akkor 18 másodpercünk van a méréshez és az adatok megállapításához. Megjegyzendő még, hogy mivel ezen műszernél az elébecélzási szöget egy meghatározott célzási irányhoz képest adjuk meg, kell, hogy a mérőműszer az ütegálláshoz lehetőleg közel legyen, miivel különben a két helyről különböző szög alatt látjuk a röpiilőt, ami hibákra vezetne. Másrészt azonban előfordulhat, hogv a repülőgép irányát több műszer részére egy távol fekvő közös helyről adják meg. Ez esetben valamennyi különálló műszerhez a helves irányszöget át kellene számítani, hogy ugyanazon fokszámot adhassuk meg. Ezt elkerülendő egy külön kis készüléket alkalmazhatunk, amely a következő alapelveken nyugszik: A távolsági beosztással ellátott (31) mérőléc, amely a (32) pont körül forgathatóan van elrendezve, a közös megfigyelő állomásra irányíttatik és az ezen csúszó (33) szán a távolságnak megfelelően állíttatik be. Ezen szán (34) kuliszszájával egy (35) rúd hosszirányban elcsusztathatóan függ össze, mely rúdnak másik vége egy 180°-os beosztással ellátott (3C) tárcsa o-pontjához van erősítve, mely utóbbinak tengelye vim