78731. lajstromszámú szabadalom • Vontatógépekhez való kapaszkodókerék

— 2 -paszkodókarja, a kerék fölfekvési fölülete a talajon nagyobb, mint különben. A keréköv (0) lemezei egy-egy (Q) kivágással vannak ellátva, melyeken a (D) kapaszkodókarvégek kereszlülnyúlnak. Az 1. és 2. ábrákon rajzolt foganatositási példáknál a (P) csuklók és az (O) lemezek közt van egy-egy ilyen (Q) hézag hagyva, mely elég nagy, hogy a kapaszkodókarok (D) vége abba behatolhasson, illetve azon keresztülmehessen. Ila arról van csak szó, hogy az öv csúszását meggátoljuk és így a kerekeiket hajtókerekekül is használhassuk, akkor az (F) kapaszkodókarokat a (G) gyűrű elforgatásával annyira visszahúzzuk, hogy (D) végük mellső része a (Q) hézagokba nyomuljon be. Ila ellenben az a cél. hogy puha talajon a kapaszkodókeréknek elég nagy ellenállása legyen, akkor az (F) kapaszkodókarokat a (G) gyűrű forgatásával annyira kitoljuk a kerékből, hogy (1)) végük teljesen keresztülhatoljon a (Q) hézagon és benyomuljon a talajba, úgy hogy a kapaszkodókarok is részt vegyenek a kerék továbbításában. A 2. ábrán rajzolt foganatositási példánál kerék öwezetés is nyert alkalmazást, mely a kerékövön aránylag nagyszámú lemez használatát engedi meg, tehát a kerékövnek aránylag nagy fölfekvési fölületet is nyújt a talajon. Ili (Rl, R2) karokon (Sl, S2) vezetőesigák vannak forgathatóan ágyazva, melyeken a keréköv (O) lemezei tovavezettetnek. Az (Rl, R2) karok célszerűen lazán forgathatóan vannak a kerék (II) tengelyére helyezve, úgy hogy helyzetüket egyszerűen a keréktengely körül való elforgatással lehel megváltoztatni, azonban, ahol puha a talaj és a kerék fölfekvési Ezáltal módunkban van, hogy abban az esetben, ha szilárd, kemény úton halad a kocsi és a kerékövet nem használjuk, az (Rl), ill. (R2) karok megemelésével a kerékövet is fölemelhessük, ott azonban, ahol puha a talaj és a kerék fölfekvési fölületét nagyobbítani akarjuk az (Rl, R2) karok sülyesztésével a keréköv (O) lemezeit a talajfölülethez nyomjuk. A 3. és 4. ábrákon föltüntetett foganatositási példánál a keréköv olyan (O) lemezekből áll, melyek az (A) kerékkoszorú (Al) födőlemezei fölé nyúlnak a (Q) kivágásoknál. Az (0) lemezek, hosszéleik meghajlílásával, úgy vannak alakítva, hogy ezek a meghajlított élek hosszirányában haladó (Ul, U2) nyelvekben végződnek, n>ig az ezen nyelvek közt lévő, szintén meghajlított (VI, V2) szélek kampósan vannak kiképezve, hogy az (Al) födőlemezt közrefogják és azon támasztékot találjanak. Az egyes (O) lemezek (T) csuklórudakkal vannak egymással összekötve. Az (Al) kerékfödőlemezek ott, ahol azokat az (0) lemezek (VI, V2) kampós végei közrefogják, alájuk helyezett (a) szögvasakkal vannak merevítve. Az övlemez csuklóit (Pl, P2) jelölik. Az (O) keréköviemezek eme kiképzése folytán (T) kapcsolótagjaik csaknem teljesen tehermentesíttetnek és a keréköv csúszása a kapaszkodókerék kerületén meggátollatik. Ily módon a kerékövet olcsón és tartósra lehet készíteni. Szabadalmi igények. 1. Vontatógépekhez való kapaszkodókerék, melynek jellemzője az, hogy zárt lemezövvel van körülvéve, melynek (O) lemezei (Q) kivágásokkal vannak ellátva és utóbbiakba a kerék (D, F) kapaszkodókarjainak végei benyomulhatnak, ill. azokon keresztülmehetnek. 2. Az 1. pontban igényelt kapaszkodókerék foganatositási alakja, melynek jellemzője az, hogy a kerék (II) tengelye körül forgatható (Rl, R2) vezelőkarokon a lemezöv vezetésére való (Sl, S2) vezetőcsigák vannak elrendezve. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt kapaszkodókerék foganatositási alakja, melynek jellemzője az, hogy az (A) kerékkoszorú (Al) födőlemezei fölé, a kerékkoszorú (Q) kivágásai helyein az öv (O) lemezeinek lehajlított (VI, V2) élei nyúlnak. (1 rajzlap melléklettel.) 1'slIaB nyomda, Bndapest.