78720. lajstromszámú szabadalom • Vízikerék a víz szine alatt működő önműködőleg mozgó lapátokkal

tán, az (m) és (c) közötti lapátfélre nyomó erők (n) eredője nagyobb (o) karon hat, mint a másik (m) (f) lapátfelén az ottani (p) eredő (q) karján. A 6. sz. állás stabilis, mert a vízfolyás irányára merőlegesen álló lapát, fölületének két felében azonos nagyságú és irányú erők által azonos hosszú karon igénybe véve, egyensúlyban van. A kerék tovább forgása közben a lapát irányát meg is tartja, csak hogy a kerék helyzete folyton változik a lapáttal szemben, míg a 7. sz. ábra szerint a kerék (ü) ütközőjével (c) kengyel alá fog. Ezen pillanattól fogva a kerék és a kengyel közötti állási viszony többé nem változhat, miért is az ütközőre nyomott lapát és kengyele a víz (v) irányával folyton csökkenő szöget képeznek, míg végre 8. sz. ábra szerint, maguk is ez irányba jutnak. A 8. sz. labilis állás túlhaladásával, a víz ereje által belső oldalán fiefolyásolt (a) lapát átbillen félkörben és a mostan élére kifejteit nyomás folytán (c) kengyel állását is (ü) ütközőre nyomva azt, — slabilissává teszi. Ezentúl (a) lapát vízfolyásirányú irányát megtartja, míg a 9. sz. ábra szerinti álláson ál, a már letárgyalt 5. sz. állásba vissza nem kerül. Kengyele pedig, (ü) ütközője által vezetve, a víz folyásával szemben irányát folyton változtatva, 9. sz. álláson át és pedig a lapáttal egyidőben, szintén az 5. sz. állásba jut. Nagy sodorsebesség esetén a lapát és kengyelének az 5. sz. állásában bekövetkező átbillenése, ezen részek nagyobb mérvű mozgását okozhatja. Ajánlatos ezen káros ingómozgás korlátozására a 10. sz. ábra szerint minden kengyel mellett még egy második, (ül) ütközői alkalmazni. A keréknek a rajzon föltüntetett foganatosítási alakja, a találmány keretén belül különféle módon megváltoztatható. Megemlítjük ez irányban csupán, hogy a lapátok domború, vagy homorú fölülettel is bírhatnak és üreges testként is kialakulhatók. A találmányi keréknek a helyszíni viszonyoktól függő alkalmazási módjának két foganatosítási példája a 2. sz. rajzlapon van föltünletve és pedig a 11. és 12. sz. ábrában helyhez kötött és a 13. sz. ábrában hajó külső oldalaira szerelt kerekekkel. A 11. és 12. sz. ábra szerint a (k) kerekek, pld. (r) vasgerendák segítségével <s) úszótest külső oldalán vannak megerősítve és (l) kúpkerékpárok és (u) tengelyek útján az erőt, fölhasználás céljából, átviszik az úszótest belsejébe, (s) úszótest, minthogy a váltakozó vízállásokat követi, a víz szine és a lapátok fölső élei közötti (w) távolságot állandóan fönntartja. Ezen elrendezés folytán a kerekek lapátjai még részben sem kerülhetnek ki a vízből, azonkívül még ama nagy előnye is megvan, hogy a találmányi kerék a jég alatt is, azaz egész éven át megszakítás nélkül működhet. Az úszótestneJk rögzítése (x) fal, annak a merőlegesben való vezetésére pedig az ezen (x), valamint (y) falon megerősített (z) sinek szolgálnak. A víznek minden kerékre való egyforma behatásának elérése céljából, a kerekek 11. sz. ábra szerint növekedő karon erősíttetnek meg az úszótesten, kiegyensúlyozás végett pedig az alsó (r) tartókon (sl) külön úszótestek helyezendők el. Ha a parton minden építkezést kerülni akarunk, alkalmasabb a kerekeknek hajón való fölszerelése, mint azt a 14. sz. ábra mutatja. Itten az (u) tengelyek az erőt (tl) kúpkerékpárok segítségével két a hajó belsejében beépített (ul) tengelyre viszi iát. Szabadalmi igények: 1. A víz erejének kihasználására szolgáló, annak szine alatt működő kerék, önműködőlég mozgó lapátokkal, jellemezve azáltal, hogy minden (a) lapátja az egyik oldalán nyitott, szintén mozgó (c) kengyelben, utóbbi pedig a kereken van ágyazva oly módon, hogy a lapát (b—b) forgótengelyre a lapátfölület közepén kívül, a kengyel (i—i) forgótengelye pedig egyegy a kengyelből kiálló (h) karon és a lapát annak forgótengelyéhez párhuzamos két (e és f) élétől azonos távolságban fekszik, mimellett a lapát a kengyelre és a kengyel egyegy a keréken elhelyezett (ü) ütközőre támaszkodhat. 2. Az 1. sz. igénypontban védett keréknek foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kereken, minden kengyel számára, annak ingómozgásainak határolására, egy második (ül) ütköző alkalmaztatik. 3. Az 1. vagy 2. sz. igénypontban védett keréknek elrendezési módja, jellemezve azáltal, hogy a kerék egy a vízfolyás irányában rögzített (s) úszótest külső fölülete mellett, az úszótesten megerősített (r—r) karban van elhelyezve. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda. Budapest.