78680. lajstromszámú szabadalom • Kamatmérő

(belső) pedig sűrűbb kamatvonalakkal van ellátva és amelyek közül vagy csak az egyik, vagy mindkettő mozgatható. Egyenközény kiviteli alak esetén lehet az egyenközény nem-derékszögű is, amikor is az egyenközény a magassági oldal helyett az alappal szöget alkotó egyenközény-oldallal párhuzamos vonalak által lesz egyenlő részekre osztva s a készülék alkalmazásánál a mutatónak ezen vonalakkal párhuzamosan kell mozognia. Mellékelt rajzon a pótszabadalombeli újításoknak példaképem kiviteli alakja van föltüntetve. Az í. ábra a segédmii tatónak körív idomú korongon való alkalmazását láttatja. A nagyobb világosság kedvéért csak ritkán (nem sűrűn) vonalazott (a) korongon pl. minden tizedik valutaegység mérőszámai vannak föltüntetve. A (c) mutatót ugyancsak használjuk, mint a törzsszabadalomnál. Hogy azonban az alkalmazott kamatvonal-sűrűség mellett tízszeresen (százszorosan) pontosabb leolvasásokat is eszközölhessünk, a (c) mutatón kívül még egy (s) segédmntatót is alkalmazunk, amely sugarakkal tíz (százl részre osztott egyetiszárú háromszög, vagy körcikk idomból áll. Ezt úgy fektetjük a (c) mutató alá, hogy csúcsából az alapra húzott merőleges (illetőleg körcikknél a csúcsszöget felező egyenes a (c) mutatóra merőlegesen fusson, azonkívül a tőkének megfelelő pontra állított (c) mutató alatt arra a helyre csúsztatjuk, hogy a csúcsban összefutó két szélső oldala a (c) mutatón kikeresett időpontot az (a) koron gon közrefogó szomszédos kamatvonalnak a (e) mutatót metsző pontjain menjen keresztül. Az így elhelyezett (s) segédmutatón azután a (c) mutató keresett időjelző vonalával egybe eső, vagy ahhoz legközelebb eső osztásvonalat, a segédmutató talpán (az egyenszárú háromszög alapján, illetőleg a körcikk körívén, ahol a sugárvonalak egymástól jól megkülönböztethetően távolesnek) leolvassuk és ez fogja, az (a) korongon kikeresett két határos kamatvonal közül az alacsonyabb értékűhöz adva, a kamatnak az (a) korong beosztási egységének tized (század) egységnyi pontossággal való értékét meg adni. Ha pl. az (a) korongon csak egész koronákat jelző kamatlevonatokat alkalmazunk, az (s) segédmutató pedig tíz részre van osztva, akkor utóbbinak egyes osztása 10—10 fillért, ha pedig a segédmutató száz részre oszlik, egy-egy osztásvonala 1—1 fillért fog jelenteni. ,Hogy pedig az (s) segédmutatót könnyű szerrel illeszthessük helyesen a (c) mutatóhoz, céiszerű egy (r) vezetéket vagy támasztékot alkalmazni. Az (r) vezeték vagy támaszték ugyanis íazsin módjára szereplő fejével úgy simul a (c) mutatóhoz, hogy az (s) segédmutató támasztására szolgáló szára és a (c) mutató közti szög a segédmutató csúcsszögének felével együttesen derékszöget alkosson. A 2. ábrán látható kivitelnél a törzsszabadalom beli egyenközény idomú . kamattáblát (ni) hengernek palástjára bontottuk, az eredeti (c) mutató helyett .pedig (n) mutatót alkalmaztunk. A kamattábla és mutató egymáshoz képest való viszonylagos elmozdulását itt az (m) hengernek (o) forgattyú segélyével való elforgatásával és az (n) mutatónak a henger alkotóival párhuzamos helytálló helyzetben való elrendezésével érjük el. Természetes azonban, hogy a viszonylagos .elmozdulás előidézésére az (n) mutatónak nem kell okvetlenül mozdulatlannak lennie. , Minthogy a kamatvonalak sűrűsége a rajzot nehezen áttekinthetővé teszi s az egymáshoz közel eső vonalak egymással könnyen összetéveszthetők, e hátrányokelkerülésére egy ritka kamátvonalakkal ellátott és középvonala mentén végig húzódó (c) liasítékkal ellátott (a) korong vagy tábla alatt a liasítékkal párhuzamos alkotójú sűrű kamatvonalzási'i (in) hengert rendezünk el. A 3. ábra. egyenközény idomú táblával ,kombinált és (t) szekrénybe helyezett (m) hengert, a 4. ábra pedig félkör idomú (a) koronggal kombinált és (u) íróasztalba épített hengert