78671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés átvilágítható fényképsorozatok, különösen filmképek vagy filmképrészletek nagyítására
Megjelent 1922. évi január hó I T-éit. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78671. szám. IX/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés átvilágítható fényképsorozatok, különösen filmképek, vagy filmképrészletek nagyítására. CORREX MŰVEK FILMIPARI GÉPGYÁR, CZAKÖ LÁSZLÓ GYÁRI CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 január hó 15-ike. A nagyítás a fényképészetnek tisztára úgyszólván statikai művelete és közönségesen úgy történik, hogy a fényképek átvilágított példányairól sugárnyalábot vetítünk a fényérzékeny lemezre. Minthogy ehhez úgy a nagyítandó képet, mint pedig a nagyítást fölvevő érzékeny lemezt is pontos beállításban rögzítenünk kell, a nagyítás eddig hosszadalmas és körülményes munkával járt. Jelen találmánynak a/, a célja, hogy ezen hátrányt megszüntesse és a fényképnagyítást mintegy kinematizálja. Ennek nem csupán az az előnye van; hogy az átvilágítható fényképeket sorozatosan lehet nagyüzemi gazdaságosságot nyújtó egyszerűséggel és gyorsasággal nagyítanunk, hanem az is, hogy akár filmképek, vagy filmrészletek nagyítását is csaknem közönséges filmvetítő és filmfölvevő munkává redukáli hatjuk. Ismeretes, hogy filmképek egyes jeleneteit, főképen remlámcélokra, nagyítani is szokták: ez a nagyítás azonban semmit sem különbözik a közönséges nagyításoktól. Evvel szemben a jelen találmány uj előnyei abban is mutatkoznak, hogy az eljárás mozgóképet is szolgáltat, sőt azt is lehetővé teszi, hogy a mozgóképek egyes részleteit közvetlenül a filmről teljes mozgóképekké nagyítsuk ki. Ezen utóbbi előny filmképek azon szakaszait, amelyek a többiekhez képest nagyítva jelennek meg, amilyenek pld. a főszemélyeknek a csoportok összjátékából előtérbe emelt arcjátéka, vagy egy teljes tájkép vizesésrészlete, stb. stb., eddig csakis ugyanúgy lehetett fölvenni, mint a közönséges képszakaszokat, vagyis természet után. Minthogy pedig általában véve nem lehet így egy helyről egyszerre kétféle nagysággú képel jól készíteni, rendszerint vagy csak az egyik, vagy csak a másik nagyságú felvétel készül és ha egyszer mellőzték a nagyított, (u. n. premier plan) vagyis előtérbeli felvételt, akkor gyakorlatilag lehetetlen volt ezt utóbb és az eredeti színhelytől távol pótolni. Jelen találmány ezt a hiányt is megszünteti. A találmány szerint ugyanis átvilágítható fényképsorozatokat, kiülönösen pedig filmiképeket, vagy filmképrészleteket úgy nagyítunk, hogy képről-feépre fUmgép szerűen lepergetjük a nagyítandó sorozatot és ez utóbbival összevágóan együtt lepergetett filmre, vagy más efféle fényérzékeny szalagra exponáljuk a nagyítást. Ily módon tehát olyan nagyított képsorozatot nyerünk, amely akár maga is ugyancsak mozgókép gyanánt használható. Jelen találmány szerint továbbá az átvilágított képekről vetített fénynyalábot úgy osztjuk meg, hogy ez utóbbinak egyik részével végezzük nagyító exponálást, másik részét azonban szabadon, tetszés szerint kivetítjük. Evvel a nagyító munka folytatólagosan ellenőrizhetővé vál k és a képeket akár arra a végleges nagyságra vetíthetjük ki, amelyb en a közönség elé kerü'nek, akár pedig oly nagyságra, mint amekkorára nagyítunk, amely utóbbi esetben expositió próbákat könnyű szerrel vehetünk a szabad vetítésről. Jelen találmány egyúttal ezen eljárások fo-
