78627. lajstromszámú szabadalom • Progresszív lőpor egymást burkoló, különböző biztonságú lőporfajtákból

nését lassítjuk, mint czl az (a, r, s) görbe mulatja. Knui'l a gázfeszültség seholsein emelkedik az (a. b.e) görbe maximuma fölé és mégis lényegesen több munkát eredményez, amire a gyakorlatban kiiiönfélc szerkezelek alkalmaztatnak, mint pld. a megnagyobbított és a lőpor által nem egészen kitöltölt lőporkamra. Ezek azonban sem nem elég gazdaságosak, sem hatásukban nem eléggé szabályozhatók. Az (a, s) görbének megfelelő gázfejlesztési igyekeztek oly módon elérni, hogy kétféle, egy brizánsabb és egy kevésbbé brizáns lőport úgy egyesítettek összhengerlés vagy fúvókákon ál való kisajtolás slb. révén, hogy a kész hengeres vagy lapos lőporszemek külsejét a kevésbbé brizáns. belsejét a brizánsabb lőpor alkotta; ha az ilyen ú. n. progresszív lőporszem mcggvuladt, a gázfejlődés eleinte azonos mérvű volt az olyan lőporéval, mely a kevésbbé brizáns lóporfajta tömör homogén szemeiből állott, de mihelyt a külső, kevésbbé brizáns lőporréteg leégett s a tűz a brizáns lőporhoz jutott, hirtelen ezen magasabb brizánsságnak megfelelően rohamo lett a gázfejlődés, mely ezen pillanattól fog' úgy folyt le, mintha a lőpor csak aj brizánsabb lőporfajta homogén szemcséiből állt volna. Ezen progresszív lőpornak tetemes hátránya volt azonban, hogy a szemcsékben a lőporfajták egyesítési, elhatároló fölülele a gyártás egyszerűségéből folyóan alkalmazkodott a szemcse külalakjához, vagyis hengeres lőpor esetéig a brizánsabb mag simafalu hengert képezett, melyei ;> kevésbbé brizáns löporfajta, mint hengeres hüvely vett körül; lemezkéslőpor esetén a brizáns lemezkére kél oldalt volt ráhengerelve a kevésbbé brizáns burok slb.; vagyis a külső kevésbbé brizáns lőporfajla mindenütt egyenletes vastagságú réteget képezett a belső brizánsabb lőpor fölött. 1 nek folytán az égés nem volt fokozatosan progresszív, hanem szökellő, mert a külső burok egyenletes leégése után az egész tömegben hirtelen és az egész érintkezési fölülelen egyszerre gyulladt meg a brizánsabb mag, mely hirtelen iitésszerűen fokozta pillanatnyilag a nyomást s ezáltal célszerűtlenül igénybevette a cső szilárdságát; az égés további folyamata azonban már nem tartott lépést a lövedék kifelé haladása okozta térnövckedéssel, sőt erős esést mutatott, mert a brizáns mag egyszerre egész fölületén gyulladván meg, égési fölülele a továbbiakban folyton csökkent. Hrizánsabb lőpor alatt a jelen leírás keretében olyant értünk, mely az adott körülmények között löbb gázt fejleszt, akár annak folytán, hogy hasonló égési sebesség melled térfogategységéből fcjles't aránylag több gázt, akár annak folytán, hogy ezen többfejlődés a löpor;;nyagm>k aránylag gyorsabb elégése folytán áll eiő. A jelen találmány a löbb. különböző brizánsságú lőporfajtákból álló progresszív lőpor javítására vonatkozik és lényegileg abban áll, hogy a külső lőporfajla egyenlőtlen rétegvastagságban borítja az alatta lévőt. A találmány tárgyának egy példája a 3. ábrán metszetben van föltüntetve. A pálcás progresszív lőpor a brizánsabb belső (b) magból és a kevésbbé biizáns (a) burokból áll. 11a föltételezzük, hogy a (b) mag anyaga löbb gázl fejleszl azonos körülmények között, mint az (a) buroké, az égés következőképeti fog végbemenni: A meggyuláskor a kezdő nyomás hirtelen éretik el s csakhamar csökkenni kezd a lövedék kimozgása folytán; mihelyt azonban a burok annyira leégett, hogy a (b) mag külső csúcsai tüzet fognak, a gázfejlődés hevesebb lesz, a nyomáscsökkenés tehát mérséklődik; mennél tovább halad az égés, annál nagyobb fölülete fog az eleinte csak csúcsaival égő (b) magnak tüzet fogni, anpál hevesebb lesz tehát a gázfejlődés; emellett azonban a gázfejlődés ezen fokozódása a (b) mag égési fölületének fokozatos egyenletes növekedése folytán teljesen egyenletesen megy végbe mindaddig, amíg az (a) burok teljesen s a (b) mag csúcsai le nem égtek; ezután csak a (b) mag belső hengeres megmaradt része ég tovább egyenletesen csökkenő égési föliilctlcl. Ila viszont a (b) mag anyjgát olyannak tételezzük föl, mely gyorsabban ég az a burok anyagánál, úgy az égés menete a következő: A kezdeti nyomás elérte után a burok leég a (b) mag csúcsáig; mihelyt ezek tüzet fognak, a gyorsabban égő (b) mag egyrészt saját anyagának gyorsabb égése folytán fogja a gázfejlődést fokozni, másrészt azáltal, hogy meggyújtja az (a) buroknak vele érintkező föliilctcit is és ezáltal az (a) buroknak vele érintkező föliilctcit is fokozza. A gázfejlesztés maximuma azon pillanatban lesz, amidőn a (b) mag hengeresre leégett (amikor is az előbbi (és maximuma azon pillanatban lesz, amidőn a (b) mag hengeresre leégett (amikor is az előbbi esettől eltérően, az (a) burok még nem égett el teljesen, mert a (b) mag csúcsai közé benyúlt részeinek belső végei ekkor fogtak épen a maglói tüzet), ettől kezdve az égési föliílet s ezzel a gázfejlődés egyenletesen csökken. A kezdő gázfejlődést még azáltal is redukálhatjuk, hogy a 1. ábrabeli példa szerint a pálcás lőpor külső (a) rétegét kevésbbé brizáns, belső (b) rétegéi brizánsabb, a (c) magot pedig a legbrizánsabb fajtából képezzük. Viszont szükséges lehet, hogy a kezdeti nyomás lehelő gyorsan éressék el és azután kezdődjék egy mindinkább fokozódó gázfejlődés. Ebben az esetben a i. számú ábrában (a) egy brizánsabb. (b) egy kevésbbé brizáns, (c) pedig ismét egy brizánsabb Anyag. A találmánynak egy más kiviteli módozatánál az egyik alapanyag a másikat nem egészen borítja be. mini azt az .">. számú ábra mutatja, mely