78594. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet laposra hajtott nadrágok befogására és felfüggesztésére

szemekké görbített végeik pedig a (24, 25) peckeket. A szerkezet .merevségének fokozására a (4, 18) karok derékszögben széthajtott végei a (2, 3) pofák hosszhornyába vannak siilyesztve s lefelé görbített csúcsaikkal a pofákba vannak szorítva. A föltüntetett kengyelszerű huzalrúgó természetesen másfajta rugóval is helyettesíthető; a függesztőhorog a rúgó helyett a függesztő más részével, pl. a (26) pecekkel egyesíthető; a rúgó a föltüntetett szorító hatás helyett húzó hatású is lehetne, mely esetben a (4, 18) emelőket nem ollósán, hanem térdemelők módjára kellene kiképezni és kikapcsolni. Lényeges azonban az, hogy a rúgó két támadópontját összekötő egyenes záró helyzetben a (26) csuklótól egyoldali, nyilt helyzetben feküdjön. A 12. ábrabeli példa két pofája nincs kényszerművesen kapcsolva. A (2) pofát hordó (18) kar (3) pofa (4) karjának (14) pecekre foroghatóan van függesztve; s a fal felé való kilengését az (5) konzol (28) pecke gátolja úgy, hogy a (9) rúgó által hozzászorított (3) pofa elől nem térhet ki. A nyitás itt is a (2) pofa föltolása, a zárás annak lehúzása által történik, miközben ajánlatos a pofát kissé hátraszorítani, hogy a (18) kar éritkezzen a (28) pecekkel. A 13. ábra értelmében a (3) pofa kétkarú (4) emelőjének (4') karjához kapcsolt (9) rúgó a szorítót állandóan nyitni igyekszik. A zárvatartásra a (30) fogazással ellátott (29) zárószerv szolgál, melyek fogai a (4') kar kilincsszerű (4") végével működnek össze. A (2) pofát hordó (18) emelő szintén kétkarú s (18') karja a (4') karhoz támaszkodik, mimellett ezen érintkezési pont közelebb van a (4) kar (6) forgáspontjához, mint a (18) emelő (31) forgáspontjához. Ha nyitott szorító esetén a (2) pofát a nyíl irányában hátraszorítjuk, akkor a (18, 18') emelő a (4, 4') emelőt a karhosszakkal fordított viszonyban álló szögsebességgel meneszti úgy, hogy a (3) pofa nagyobb sebességgel mozogván, mint a (2) pofa, azt utóiéri s ezáltal a ruhadarabot befogja; e helyzetben a szorítót a fogaival a (4") kilincs mögé fogó (29) zárószerv rögzíti. Nyitás céljából a ruhadarabnak egyik kézzel való >negfogása után a másik kézzel a (29) zárószervet föltaszítjuk, miáltal a (4, 4') emelő fölszabadul s a (9) rúgó folytán kileng; ezáltal kileng ugyan a (18, 18') emelő is, de kisebb sebességgel úgy, hogy a két pofa egymástól távolodik. A 14. ábrában föltüntetett szorító nyitása és zárása a (2, 3) pofákkal egyesített s a (41, 18, 81) rugalmas kengyelekből képezett két csíptető föl-, ill. letolása által történik; a csíptetők egy fallemez vízszintes (51) lapjának (61) ablakában lógnak, melynek (71) kimetszései vezetik az egyes csiptetőszáreket. Ezeknek alakja olyan, hogy zárt helyzetben (15. ábra) a (61, 71) vezetékek által rugalmasan összeszorulnak, a 14. ábrabeli nyilt helyzetben ellenben szétnyílhatnak. Hogy a szorító mindkét helyzetben megmaradjon, a csiptetőszárakat a 15. ábrában látható megfelelő behajtásokkal látjuk el, vagy rovásokat alkalmazunk rajtuk. A 15. ábrából kitűnik az is, hogy a csiptetőszárak fölfelé divergálnak. Ahelyett, hogy az egyik szorítópofát hoszszabbra szabnók, mint a másikat, lehetne egyiket a 16. ábra szerint peckekkel vagy (32) nyúlványokkal ellátni, vagy az 1. és 2. ábrabeli (3') nyúlványokat a 17. ábra szerint megfelelő irányú peckekkel stb. pótolni; lehet továbbá nyúlványok alkalmazása helyett a 18. ábra értelmében az egyik pofát egész hosszán szélesebbre készíteni, mint a másikat. Szabadalmi igények. 1. Szerkezet laposan hajtott nadrágok befogására és fölfüggesztésére, jellemezve azáltal, hogy a két lécalakú szorítópofával ellátott szorító a pofákat önműködően szétnyitott helyzetben tartó, valamint egy, a szorító zárását és a nadrág beszorítását csupán egyetlen szorítópofára kifejtett nyomással eszközlő szerkezettel van fölszerelve úgy, hogy a nadrág behelyezése és a szorító zárása alkalmával egyaránt mindkét kezünkkel a nadrágot tarthassuk a kellő helyzetben. 2. Az 1. alatti szerkezet foganatositási alakja, azáltal jellemezve, hogy a nyitvatartásra rúgó szolgál, mely a záró helyzetben a szorítóra záróhatást fejt ki. 3. Az 1. alatti szerkezet foganatositási alakja, melyet az jellemez, hogy a szorító önműködő nyitva- és zárvatartására ugyanazon rúgó szolgál. 4. A 3. alatti szerkezet foganatositási alakja, melynél egyik vagy mindkét poíakar csuklósan fölfüggesztett emelőt képez, jellemezve azáltal, hogy a rúgóhatás irányvonala nyilt helyzetben az emelőkarok hatékony csuklópontjától egyoldalt, zárt helyzetben másoldalt fekszik. 5. Az 1—4. alatti szerkezet foganatositási alakja két együttesen mozgó szorítózárral, jellemezve azáltal, hogy a szárak oly kapcsolatban állnak, hogy az egyiknek mozgatásakor a másik mindaddig menesztetik, amíg a zárva-, ill, nyitvatartására szolgáló erők érvényre nem jutnak. 6. A 4. és 5. alatti szerkezet foganatositási alakja, ollósán kapcsolt szorítószárakkal, melyet az jellemez, hogy ezen szárak külön csatlótagok révén vannak mozgékonyan kapcsolva a függesztőszervvel s e csatlótagokhoz van kapcsolva a közös záró- és nyitórúgó. 7. A 6. alatti szerkezet foganatositási alakja,