78566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kovaföldből készült építőlemezek vízhatlanokká tételére
>l«'uj«-l<'llí lü'-íi. « \í ihKTIIllH'r hó UMmi. MAGYAR KIRÁLYI 6" t" /l9 SZABADALMI BÍRÓSÁG-. SZABADALMI LEIRAS 78666. szám. xn/f. OSZTÁLY. Eljárás kovaíöldből készült építőelemek vízhatlanokká tételére. FÓNAGY BÉLA OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. A 75798. u. tlmmbidalom pötessbadalma. y melynek bejelentési napja 1920 április hó 9-ike. A 75729. sz. törzsszabadalom tárgyát olyan eljárás képezi, amelynek segélyével egész tömegükben vízhatlanokká tehetjük • kovaföldből készülő építőelemeket. Az elért vízhatlanság azután magávul hozza, hogy a törzsszabadalomban védett eljárás sierint kezelt kovaföldtermékek a kovaföld közvetlen anyagi nemes tulajdonságait megtartják és azokon fölül szilárd -ságilag megbízhatókká, valamint viha> állókká válnak, úgy hogy építészeti használhatóságuk köre a korábbi korlátolt alkalmazhatósághoz képest jelentékenyed kiterjed. , Jeleu találmány tárgyát már most a törzsdzabadalom tárgyának az a tökéletesítése képezi, hogy a fölhasználandó kovaföldet egy előkezelésnek vetjük alá, és pedig magas, legalább 1000—1300° C hőfoknál égetjük. Ezen művelet révén a nyers kovaföld hőzsugorodáson megy keresztül és vízben oldhatatlan kovasavtartalma túlnyomórészt vízben oldhatóvá válik, anélkül azonban, liogy az utóbb következő vízhatlanítás előnyös eredményei hátrányosan hefolyásolódnának. Bedolgozáshoz rendszerint akár porfinomságig megőröljük « jelzett módon előégetett kovaföldet, mert így a massza minden tekintetben egyenletesebbé készíthető el. A mondott előkezelés lényegesen különbözik a nyers kovaföldnek eddig ismert közönséges égetésétől. Míg ugyanis . az eddig ismeretes égetés mindig valamely kész kovaföldtermék előállítását végleg befejező pi cessus volt, amely alacsony hőnél, 5—6 C hőfoknál sohasem magasabban történt és a kovaföldet porhanyóssá tette, de annak anyagi tulajdonságait egyébként semilyen tekintetheti sem befolyásolta a legkevésbbé sem, addig a jelen előkezelés először is csupán egy bevezető processus és a célzott termék mindenkor egy szilárd és vízhatlan kovaföldinükő marad, amely épületszerkezeti anyagul is használható; itt az égetés szükségképen magas hőfokoknál, legalább is 1000—1300° C-nál történik; itt továbbá az égetésnek közvetlenül szembetűnő eredménye, hogy a különben közönséges kovaföld liőzsugorodáson megy át; fizikai tekintetben keménnyé és szilárddá, egyszóval KÚzhatóvá válik, nem pedig porhanyóssá, kémiai tekintetben pedig vízben oldható kovasav tartalmúvá.