78566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kovaföldből készült építőlemezek vízhatlanokká tételére

>l«'uj«-l<'llí lü'-íi. « \í ihKTIIllH'r hó UMmi. MAGYAR KIRÁLYI 6" t" /l9 SZABADALMI BÍRÓSÁG-. SZABADALMI LEIRAS 78666. szám. xn/f. OSZTÁLY. Eljárás kovaíöldből készült építőelemek vízhatlanokká tételére. FÓNAGY BÉLA OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. A 75798. u. tlmmbidalom pötessbadalma. y melynek bejelentési napja 1920 április hó 9-ike. A 75729. sz. törzsszabadalom tárgyát olyan eljárás képezi, amelynek segélyével egész tömegükben vízhatlanokká tehetjük • kovaföldből készülő építőelemeket. Az elért vízhatlanság azután magávul hozza, hogy a törzsszabadalomban védett eljárás sierint kezelt kovaföldtermékek a kova­föld közvetlen anyagi nemes tulajdonsá­gait megtartják és azokon fölül szilárd -ságilag megbízhatókká, valamint viha> állókká válnak, úgy hogy építészeti hasz­nálhatóságuk köre a korábbi korlátolt al­kalmazhatósághoz képest jelentékenyed kiterjed. , Jeleu találmány tárgyát már most a törzsdzabadalom tárgyának az a tökélete­sítése képezi, hogy a fölhasználandó kova­földet egy előkezelésnek vetjük alá, és pedig magas, legalább 1000—1300° C hő­foknál égetjük. Ezen művelet révén a nyers kovaföld hőzsugorodáson megy ke­resztül és vízben oldhatatlan kovasavtar­talma túlnyomórészt vízben oldhatóvá válik, anélkül azonban, liogy az utóbb következő vízhatlanítás előnyös ered­ményei hátrányosan hefolyásolódnának. Bedolgozáshoz rendszerint akár porfinom­ságig megőröljük « jelzett módon előége­tett kovaföldet, mert így a massza min­den tekintetben egyenletesebbé készít­hető el. A mondott előkezelés lényegesen külön­bözik a nyers kovaföldnek eddig ismert közönséges égetésétől. Míg ugyanis . az eddig ismeretes égetés mindig valamely kész kovaföldtermék előállítását végleg befejező pi cessus volt, amely alacsony hőnél, 5—6 C hőfoknál sohasem maga­sabban történt és a kovaföldet porha­nyóssá tette, de annak anyagi tulajdon­ságait egyébként semilyen tekintetheti sem befolyásolta a legkevésbbé sem, addig a jelen előkezelés először is csupán egy bevezető processus és a célzott termék mindenkor egy szilárd és vízhatlan kova­földinükő marad, amely épületszerkezeti anyagul is használható; itt az égetés szük­ségképen magas hőfokoknál, legalább is 1000—1300° C-nál történik; itt továbbá az égetésnek közvetlenül szembetűnő ered­ménye, hogy a különben közönséges kova­föld liőzsugorodáson megy át; fizikai te­kintetben keménnyé és szilárddá, egyszó­val KÚzhatóvá válik, nem pedig porha­nyóssá, kémiai tekintetben pedig vízben oldható kovasav tartalmúvá.

Next

/
Thumbnails
Contents