78466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gépkötélszíjaknak előállítására sodrott kötelekből

kötélágaknak az (s) fölső orsókon futó kö­télágakkal való kölcsönös összefonásához szükséges, hogy az (s) fölső orsóknak az (a) kötélforgatók forgási körzetén való áthaladásakor a (p) alsó orsók az (s) fölső orsókat elhagyják és fordítva, vagyis hogy az orsók járása ezen körzetben gyor­síttassék vagy lassíttassék; a gyorsabban futó ág ekkor a lassabban futó ágat át­fonja. A feltüntetett gépnél ezen követel­mény akként van kielégítve, hogy a köz­benső köteleknek (s) fölső orsói kivétel nélkül gyorsabban mozognak, mint az alsó (p) orsók. Hogy eközben szabályos össze­fonást érjünk el, ínég pedig akként, hogy mindig egyazon (s) fölső orsónak ága egy­azon (p) alsó orsónak ágát fonja össze, az (s) fölső orsóknak mindig már be kellett futniok hurokpályájukat, ha a (p) alsó or­sók egy körmozgást már elvégeztek. A föltüntetett hurokvezetéknél mindegyik (s) fölső orsó teljes körülfutásánál, a hozzá­tartozó négy menesztő kar által megfoga­tik és kényszerül egy négyszer 180°-nyi utat leírni. Ugyanezen idő alatt a (p) alsó orsók egy négyszer 90°-nyi utat futnak be. Az (s) fölső orsóknak szögsebessége tehát a (p) alsó orsók forgási körzetében a meg­kívánt módon kétszer oly nagy, mint a (p) •alsó orsók szögsebessége. Az orsóknak ezen mozgási arányát akként érjük el, hogy a (h) és (v) kerekeknek áttevési vi­szonyát l-re, a (k) és (m) kerekek áttevési viszonyát pedig Vá-re tesszük. Ekként a (v) kerekek és ezekkel a hozzájuk tartozó menesztőkarok is mindig kétszer annyi fordulatot végeznek, mint az (m) kerekek és ezeknek (a) kötélforgatói. A közbenső köteleknek összefonása a két szomszédos kötelekkel a következő­képpen történik: Az (Ib) közbenső kötélnek (sl) ága (5. ábra) legelőször is az (la) külső kötélnek (pl) ágát fonja körül, amikor is egyidejű­leg az (Ib) kötélnek (s3) ága a szomszédos (Ila) kötélnek (p5) ágát fonja körül. Ezután egymásután következik az (la) és (Ib) kö­telekben a (p2) ágaknak átfonása az (s2), a (p3) ágaknak átfonása az (s3) és a (p4) ágaknak átfonása az (s4) ágak által, vala­mint egyidejűleg a (p6) ágaknak átfonása az (s4) ágak, a (p7) ágaknak átfonása az (sl) és a (p6) ágaknak átfonása az (s2) ágak által. Ennek megtörténtével az orsók ismét visszatérnek kiindulási állásukba (2. ábra), amikor is az imént leírt művele­tek ismétlődnek. Azonos módban fonatnak össze a (Ilb) (Illb) stb. közbenső kötelek­nek ágai a szomszédos (Ila), (Illa) stb. kö­teleknek ágaival. Az egyes kötelekbe is­mert módon bélt is lehet befonni. A leírt módon teljesen szabályos, egyes hosszkötelekből összefont szíjat kapunk, mely nagy simulékonysága mellett rend­kívül erős. A részletekben a találmányt képező gé­pet sokféleképpen lehet módosítani anél­kül, hogy ezáltal maga a találmány is vál­tozást szenvedne; így különösen a csévék vezetése eltérhet az ismertetett vezetés­től. Szabadalmi igények. 1. Eljárás kötélszíjaknak sodrott kötelek­ből való előállítására, jellemezve azál­tal, hogy a szíjnak ismert módon sod­rott két-két kötele közé akként fonunk be egy harmadik kötelet, hogy ezen közbenső kötélnek fölső orsói a két-két kötélnek egyidejű előállítása mellett ezen kötelek alsó orsóinak forgási kör­zetét metszik és ohgy a fölső orsóknak mozgását ezen körzetben gyorsítjuk vagy lassítjuk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foga­natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a közbenső köteleknek orsóit 8-alakú hurokpályákban vezetjük, me­lyek a szomszédos köteleknek maguk­ban ismert köralakú pályáihoz csatla­koznak és hosszoldalaikkal a két kör­alakú pályának egyikét metszik. 3. Gép az 1. és 2. alatt igényelt eljárásnak foganatosítására, jellemezve azáltal, hogy a közbenső kötelek fölső orsói-

Next

/
Thumbnails
Contents