78437. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáramú kiegyenlítőgép változó sebesség részére

— 2 — csolva. Á fogyasztóval párhuzamosan a (4) vezetéket ágaztatjuk le a hálózatról, amely az (5) kiegyenlítőgéphez vezet. Ez­zel közvetlenül van kapcsolva a (6) lend­kerék és a (7) mellékáramú kollektoros­inótor. Az (5) és (7) gépek villamos össze­köttetése, a (8) és (9) vezetékek, a (7) mo­tornak a (3) hálózatra való kapcsolása pedig a (33) vezetékek által van föltün­tetve. Az első összeköttetésben fekszik a kizárólag indítási célokra szolgáló (10) folyadékindító, míg az utóbbi a (7) kol­lektorosgép mozgatható (11) kefesoroza­tához vezet. A mozgatható kefék a fogas­kerékkel ellátott (12) kefehidon ülnek, amelyet a szabályozás céljából állítunk el. Az összes ábrákban a jelöléseket egyön­tetűleg választottuk, ellenben ismétlések kikerülése céljából az egyes ábrákban az összelrendezésnek csak egyes részeit tün­tettük föl. Az 1. ábrában a kefehid eltolását a (13) villamosmótor által végezzük, amelyet Leonard-lcapcsolással egy kis Leonard­dynamóból táplálunk (14). Ezen utóbbi két egymással szembekapcsolt gerjesztő­tekerccsel (15) és (16) van ellátva, anie, lyeknek gerjesztését a (17) gyorsszabá­lyozó kormányozza. Ezen gyorsszabá­lyozó, mint teljesítményrelais működik és befolyásolja a centrále áramkörébe kap­csolt (18) seriestransformátor. A szabá­lyozás tehát az állandó értéken tartandó áram részéről történik. A hatás a követ­kező: Ha a centrále árama azzal az érték­kel bír, amely a fogyasztó közepes telje­sítményének felel meg, a gyorsszabályozó a két (15) és (16) tekercset akként szabá­lyozza, hogy egyik tekercs a másik hatá­sát megsemmisíti, a (14) Leonarddynamó tehát feszültségmentes és ezért a (13) el­állítómótor nem forog. Ez az állapot ak­kor következik be, ha a pillanatnyi fo­gyasztóáram a középértéknek tényleg megfelel. Mihelyt az egyik vagy másik értelemben eltérés mutatkozik, a centrále árama ennek megfelelőleg változik és a gyorsszabályozó már most vagy a (16) vagy a (17) gerjesztőtekercs befolyását juttatja túlsúlyra. A Leonard-dynamó feszültséget kap és pedig az egyik vagy másik tekercs túlsúlyra jutásának meg­felelőleg, vagy pozitiv, vagy negativ ér­telműt és a (13) elállítómótor a keféket jobbra vagy balra fogja eltolni oly érte­lemben, hogy a fogyasztott áram növeke­désekor az (5) kiegyenlítőgépáramot ad le, a fogyasztott áram csökkenésekor pe­dig áramot vesz föl. A lendkerék energiát ad le, a kiegyenlítőgép fordulatszáma megváltozik és pedig pontosan a ke­fék állásának megfelelőleg. Amíg a fogyasztott árain a középértéktől eltér, a gyorsszabályozó a (15) és (16) gerjesztő­tekercsek különbségét fenntartja és a ke­féket ezáltal eltolja. A megkívánt ki­egyenlítő hatást tehát a berendezés révén elérjük. A túlszabályozás kikerülése cél­jából visszaállítás szükséges. E célból a (14) vezérdynamó egyik gerjesztővezeté­kében egy szabályozóellenállást alkalma­zunk, vagy a megrajzolt és a (15) és a (16) tekercsekhez tartozió vagy pedig egy kü­lönös gerjesztő áramkörben, amelyet a (12) kefehidról oly értelemben befolyáso­lunk, hogy a szabályozó impulzust a meg­kezdődő szabályozó mozgás vagy csök­kenti vagy megszakítja. A visszaállítás kivitele az ismert minták szerint a legkü­lönbözőbb módok szerint történhetik. A 3. ábra kapcsán adatokat közlünk. Ahhoz, hogy a kiegyenlítő gépcsoport lendkereke energiát adjon le, vagy ve­gyen föl egy bizonyos meghatározott las­sulásra, illetőleg gyorsulásra van szük­ség, amely legnagyobb értékét a legkisebb fordulatnál éri el. A gyorsulás vagy las­sulás adva van a keféknek az elállítás közbeni sebessége által. Mert amennyiben a kefék minden egyes állásához a motor­nak egy bizonyos sebessége tartozik, min­den egyes különböző kefesebességnek a lendkerék egy bizonyos gyorsulása vagy lassulása felel meg. A (13) elállítómótor sebessége tehát nemcsak a centraleáram középértéktőli eltérésének nagyságától, hanem a mozgatható kefék állásától is kell, hogy függjön. Sőt még egy további

Next

/
Thumbnails
Contents