78436. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok fűtőértékének meghatározására

ezen idény belsejében levő termométerre, melynek liiganytöltése maga szolgál termometrikus anyagkép, visszük át és az elégés közben keletkező kisugárzást az­által kerüljük el, hogy az edényt Dewar­féle vákuum által kisugárzás ellen meg­védjük. A gáz lemérése célszerűen a robbanási edényen kívül történik ét folyadék útján való beszívással vagy a gáznak meghatá­rozott nagyságú mérőedényen való át­áramoltatásával eszközölhető. Ezen mérő­edénynek azon nagyságot adjuk, mely a műszer mértékszabályozásának alapját képezte. Mérőedénykép egy szivattyúhen­ger is szolgálhat, amelyből a gáz du­gattyú segítségével a robbanási edénybe szoríttatik. Minthogy az összes gázok tökéletes el­égetéséhez térfogatuknak sokszorosát ké­pező levegő szükséges, allémért gáz át­szállítása a robbanási edénybe a legegy­szerűbben úgy történik, hogy a hozzá­adagolandó égési levegőt az edényen át­áramoltatjuk és vele együtt a gázt a rob­banási edénybe átöblítjük. A gázoknak tudvalevőleg gyakran igen szűk robbanási hatókörük van és a mérő­edény nagyságát ennélfogva az ép mé­rendő gáznak megfelelően a robbanási edény nagyságához képest alkalmas vi­szonyba kell hozni. A mérőedényt tehát oly ka lórimétereknél, melyek különböző gázok fűtőértékének meghatározására vannak szánva, kicserélhetően rendez­zük el. A műszer az 1. ábra szerint az (1) rob­banási edényből áll, melynek belsejében a (2) termométergolyó van elrendezve és melyet a légüres, ezüstözött (3) burok vesz körül. A (4) mérőedény pl. az (5a) tömlő segítségével olykép van a robbanási edényhez csatolva, hogy az itt lemért gáz a robbanási edénybe beléphet. A gáz le­mérése itt, mint az 1. ábra mutatja, úgy eszközöltetik, hogy az (5) hozzááramoltató csőtől a (6, 7) hármas csapok segítségével a (4) mérőedényen át a (8) kiáramoltató csőig áramoltatunk. Célszerűen a (4) mérőedényen belül egy (9) termométert alkalmazunk, mely a lemért gáz hőfokát jelzi, úgy hogy a rendes hőfokra való re­dukció keresztülvihető. A 2. ábrán azon helyzet látható, mely a (6, 7) hármas csapoknak adatik, hogy a gáz az (1) robbanási edénybe öblíttessék. Ezen célból a (10) nivóedény, mely a (11) csap útján a robbanási edénnyel van összekötve és zárófolyadékot (vizet) tar­talmaz, lesülyesztetik és a gáz a (12) cső­nél (2. ábra) belépő levegő által a (41 mérőedényből az (5a) csövön át az (1) rob­banási edénybe liajtatik. Miután ez megtörtént és az egész (1) robbanási edény a (11) csapig a gázlég­keverékkel megtelt, a (11) csapot zárjuk és a (13) gyújtósodronyok segítségével egy szikra útján a gyújtást létesítjük. A hő­fokéin elkedésnek a (2) termométeren át való leolvasása a (14) vendégszem segítsé­gével történik és a műszer mértékszabá • lyozásának megfelelően (legcélszerűbben tiszta hidrogénnel) azonnal megadja a fűtőértéket. Szabadalmi igények: 1. Berendezés gázok fűtőértékének meg­határozására a levegővel kevert gáz­nak az edény belsejében való megnyúj­tása által, azáltal jellemezve, hogy ezen edény a Dewar-féle vákuum segít­ségével kisugárzás ellen védve van és belsejében termométert tartalmaz, melynek higanytöltése maga szolgál kalorimetrikus anyag gyanánt. 2. Az 1. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve hogy a Dewar-féle edeny belseje a gáz leiuérésére való edénnyel kapcsolatos, mely a műszer mértékszabályozásának alapul szolgáló normáltérfogatot tar­talmazza és amelyből a gáz a hozzá­adagolandó elégési levegő által a rob­banási edénybe öblíttetik. 3. A 2. igényben védett berendezés foga-

Next

/
Thumbnails
Contents