78425. lajstromszámú szabadalom • Képmérő theodolit tetszőleges képtávolságú kamrákkal felvett fotogrammok közvetlen mérésére

— 3 -gasságkíilönbséget is megkapjuk grafikailag, csak arra kell gondolnunk, hogy a föntírt egyenletet h = tg T = Zl 8 tg T grafikailag olyan derékszögű háromszög adja meg (4. ábra), melynek befogói: (h) és (e) és melynél a T szög a (h) befogóval fekszik szemközt. Ennek megfelelően (5. ábra) egy harma­dik, a (Dl) vonalzótól független (D3) vonal­zót rendezünk el szinten a (Zl) csap körül forgathatóan és a (Dl) vonalzóra merőlege­sen, ezen a vonalzón egy (F) csúsztatóveze­ték segélyével eltolhatóan egy magassági beosztással ellátott (E) sínt alkalmazunk, mely sín vagy ennek (F) vezetéke merev kapcsolatban van az (S) szöggel. Ha tehát a két, (Dl) és (D2) vonalzóval két vízszintes, (al) és (a2) irány beállítása után (3. ábra) az (8) pont helyét megálla­pítottuk és azután a (D3) vonalzót a (Dl) vonalzóhoz képest a mélységi szögbe be­állítottuk, akkor a (D3) vonalzónak az (E) sínnel való metszési pontjában a (Zl) föl­állási hely és az (S) tereppont közt lévő magasságkülönbséget kapjuk közvetlen le­olvasással. A (Dl) és (D2) irányvonalzók, valamint a (D3) magassági vonalzó eme szögmozgá­sai már most ugyanazok, melleket a kép­mérő-theodolit távcsöve végez valamely kép­pont beállításakor. Ha tehát egyidejűleg két ilyen képmérő­theodolitot használunk az említett két föl­vétel mérésére és a két theodolit távcsövei­nek vízszintes mozgásait ismert eszközök­kel (pl. hajlékony tengelyekkel) a (Dl) és (D2) vonalzóra, az egyik (itt a baloldali) theo­dolit látcsövének függélyes mozgását pedig a (D3) vonalzóra visszük át, akkor a két lemezen lévő két megfelelő pont egyszerű beállításával azonnal rögzítve van a térké­pen az illető pont helye, míg ennek a pont­nak magassága közvetlenül leolvasható az (E) sín magasságbeosztásán. Szabadalmi igények: 1. A 74790. sz. szabadalomban védett olyan fotogrammok közvetlen mérésére szol­gáló képmérő-theodolit foganatosítási alakja, melyek tetszőleges képtávolságú kamrákkal vétettek föl, jellemezve egy a (B) képtartó .előtt elrendezett, tetsző­leges gyújtóponttávolságú olyan (0) len­cserendszer által, melynek (H) mellső főpontja pontosan egybeesik a képtartó (x—x) billenőtengelyének és a theodolit forgási- és alátámasztó-tengelyének met­szési pontjával, 2. Az 1. pontban igényelt képmérő-theodolit foganatosítási alakja, jellemezve két kép­mérő-theodolit alkalmazása által, mely theododolitok egy irányvonalzókból álló szögfölvivő-készülékkel vannak össze­kötve. 3. A 2. pontban igényelt képmérő-theodolit foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vízszintes irányok és ezzel a pont helyének fölrajzolására két, hasí­tékokkal ellátott, egymást túlfödő (Dl és D2) vonalzó van elrendezve, mely vonal­zók hasítékában az (S) fölrajzolószög eltolhatóan van ágyazva, és hogy a (Dl és D2) vonalzónak (Zl ill. Z2) csapja körül való elforgását, pl. hajlékony ten­gelyek útján, a megfelelő theodolitok idézik elő. 4. A 2. és 3. pontban igényelt képmérő-theo­dolit foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a magasságkülönbségek föl­tüntetésére a (Dl D2) vonalzók (Zl, ill. Z2) forgási csapjainak egyikén egy (D3) vonalzó van forgathatóan ágyazva, mely­nek beállítása a theodolittávcső emelke­dési szögének megfelelően, szintén haj­lékony tengelyek vagy effélék segélyével történik, míg az említett (S) rajzolószö­gön megerősített (F) tolóka és (E) sín segélyével a magasság közvetlenül le­olvasható. (t rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents