78370. lajstromszámú szabadalom • Munkaeljárás és berendezés olyan erőgéptelepek működtetésére, amelyekben egy belső égésű erőgép és egy gőzerőgép dolgozik

— 2 lották ugyan már, azonban minden gazdasági eredmény nélkül. Nem ismerték ugyanis eddig föl, hogy ennek a gazdasági eredménynek elérésére valamely olyan belső égésű erőgép fáradt gázainak fölhasználására van szükség, mely nagyobbított légmennyiséggel, illetve az elégető levegő elősűrítésével, de nem egyszersmind nagyobbított tüzelőanyagmennyiséggel is dolgozik. Fölismertük ugyanis, hogy csak akkor, ha ezek az előföltételek teljesítve vannak, állanak rendelkezésre olyan hőtartalmú és olyan munkaképességű fáradtgázok, hogy belőlük az elégető levegő elsűrűsitésére fölhasznált munka visszakapható legyen. A viszonyok helyes megítélésénél mindig szem előtt tartandó azonban az is, hogy nemcsak erről, az elégető levegő elősűrítésére fölhasznált munkának visszakapásáról van itt szó, hanem arról is, hogy a belső égésű erőgépet csökkentett elégetőhőfokkal dolgoztassuk, amint azt már föntebb kifejtettük. Arról van tehát itt szó, hogy mindkét említett hatást egyidejűleg érjük el és az eszköz ennek a kettős célnak elérésére egyes, ismert olyan körülmények közül egynéhánynak egymással való egyesítéséből áll, melyek a jelen találmány tárgyánál első ízben egyesíttettek egymással az említett hatások egyidejű elérésére. Olyan erőtelepek három foganatosítási példája, melyek a föntebb vázolt eljárás szerint dolgoznak, a mellékelt rajzon van bemutatva. Megegyező ezekben az ábrákban az, hogy belső égésű erőgépül mindegyik esetben egy többhengerű, kettős működésű kétütemű gép szolgál és hogy ezen gép fáradt gázainak legelső kihasználása, gőz fejlesztésére, oly módon történik, hogy a fáradt gázok egy kazántápvízelőmelegítőt melegítenek, mire azután második kihasználásuk céljából a fáradtgáeturbinába jutnak. Egyebekben a következő módon vannak ezek a különböző foganatosítási példák berendezve: Az 1. ábrán egy négyhenrgerű (A) belső égésű erőgép látható, mely pl. egy hajócsavartengelyt hajt. A gép fáradt gázai a (J) csövön át, a (B) tápvízelőmelegítőbe jutnak, melybe a hideg tápvíz a (C) csövön át ömlik be és melyből az előmelegedett tápvíz az (R) csövön át jut a (G) gőzkazánba. (S)-nél egy vízelzárószerkezet van beiktatva az (R) csőbe. A (B) előmelegítőt elhagyva a részben már kihasznált fáradt gázok a (K) csövön át a (D) fáradtgázturbinába áramlanak és ebből teljes kihasználásuk után az (L) csövön át eltávoznak. A (D) turbina itt egy (F) turbosűrítő hajtására szolgál, mely a belső égésű (A) erőgép 6zámára az elégető levegőt elősűríti és melyet a fáradtgázturbinán kívül még egy (C) gőzturbina is hajt. Erről a gőzturbináról alább még szó lesz. A már a (B) előmelegítőben is fejlődött gőz azt az (M) csövön át hagya el és a (G) kazánból az (N) csövön át kiáramló gőzzel együtt egy (H) gőztúlhevítőnek a nedvesgőzt elosztó (Y) kamrájába jut, mely túlhevítőt azután a gőz a forrógőzt elosztó (X) kamrán át hagyja el. A túlhevített (forró) gőz két (0) és (P) csőbe oszlik el, melyek közül az első azt a már említett (C) gőzturbinába vezeti. A (P) cső egy. második (E) turbinába vezeti a gőzt, mely egy (Z) áttevőhajtómű útján egy második hajócsavartengelyt hajt. A két (C) és (E) turbinából kijövő fáradt gőz a (V) kondenzátorban lecsapódik. A 2. ábrán látható foganatosítási példánál egy kéthengerű (A) belső égésű erőgép egy (XI) elektromos áramfejlesztőt működtet egy kettős működésű kéthengeres (U) egyenáramú gőzgéppel együtt. Ezen utóbbi hajtja a kéthengerű (T) dugattyús légsűrítőt is. A fáradt gázok útja itt ugyanaz, mint az 1. ábrán látható foganatosítási példánál. Megemlítendő csupán, hogy a (D) fáradtgázturbina itt egy kis (J) elektromos áramfejlesztő hajtására szolgál. Gőzkazánul, a 2. ábrán föltüntetett esetben, egy (G) vízcsöves kazán szolgál. A gőz ebből a kazánból és a (B) tápvízelőmelegítőből ismét egy (H) gőztúlhevítőbe jut és ezen és az (O) csövön át a már említett (U) egyenáramú gőzgépbe áramlik. A fáradt gőz ebből a gépből a (V) kondenzátorba jut. A 3. ábrán látható foganatosítási példánál az (A) belső égésű erőgép hajtja úgy az (XI) elektromos áramfejlesztőt, mint a (T) légsűrítőt is. A (G) gőzkazán ismét vízcsöves kazán és gőzét úgy, mint az 1. ábrán, itt is egy (E) turbinában használjuk föl, mely együtt dolgozik a (D) fáradtgázturbinával. A két gép egy (XI) második elektromos áramfejlesztőt működtet. A fáradt gázok fölhasználása gőz fejlesztésére, illetve ilyeneknek is fölhasználása arra nem szorítkozik csupán tápvíz előmelegítésére, hanem maga a gőzkazán is fűthető azokkal, és pedig célszerűen a kazán külön tüzelésével együttesen. Gőzfejlesztés alatt általában itt forró gőz előállítását, illetve a gőz túlhevítését is értjük, azaz a fáradt gázokkal nem csak tápvízmelegítőben, vagy gőzkazánban fejleszthetünk gőzt, hanem gőztúlhevítőt is fűthetünk közvetlenül. Ez esetben, a fáradt gázok különösen nagy hőtartalma mellett, lehetővé válik, hogy azokat, miután gőztúlhevítésre használtattak föl," még utólagosan tápvízmelegítőbe vezessük és csak ezután juttassuk a fáradtgázturbinába. Lehet továbbá a fáradt gázokat előbb valamely fáradtgázturbinában részben kihasználni és csak ezután keresztülvezetni valamely tápvízmelegítőn, vagy pedig lehet azokkal előbb gőzt túlhevíteni és csak azután fölhasználni azokat valamely fá-