78344. lajstromszámú szabadalom • Füst és gázvédőkészülék

Megjelent 1921. évi augusztus lió 515-én. magyar királyi |jjp szabadalmi bíróság. SZABADALMI LEÍRÁS 78344. szám. XIX/c. OSZTÁLY. "Füst- és gázvédő készülék. DR ING. DRÁGER SÁNDOR BERNÁT KERESKEDŐ LÜBECKBEN. A bejelentés napja 1920 junius hó 17-ike. Elsőbbsége 1919 február hó 26-ika. Javasoltak már oly belégző készüléket belég­zésre alkalmatlan gázokban, füstben stb.-ben való légzésre, mely készülék egy önmagában ismert arcelzáróból (álarcból vagy sisakból) és egy ugyancsak ismert szájcsővel ellátott belégző esz­közből áll. A be- és kilégzés emellett az eszközt viselő személy szájába érő csövön át történik, mely az arcelzáró falazatával szilárd vagy old­ható kapcsolatban áll, úgy hogy az arcelzáró és a szájcső, összeköttetésük folytán, egymáshoz és az eszközt viselő személy szájához képest min­dig ugyanazon, változatlan helyzetet foglalják el. Ha tehát az eszköz a használati helyzetben van, a szájcső mindig belenyúlik a szájba. Ilyfajta eszközinél a légző tömlő súlya is az arcelzáróm, függ, úgy hogy az ennélfogva szándé­kolatlan rángatásoknak van alávetve, melyek az arc gázálló tömítését megzavarják. A szájcsőnek a szájból való időszakos eltávolítása, pld. akkor, amikor az eszközt viselő személy beszélni akar, vagy a tartósan rágási helyzet következtében megfeszített áll- és szájizmait a száj becsukásá­val átmenetileg tehermentesíteni óhajtja, az em­lített eszköznél nem lehetséges, mert - a szájcső egyszer elfoglalt helyzete meg nem változtatható. Az említett hátrányok és nehézségek azáltal küszöbölhetők ki, hogy a szájcsőnek az erceizáró falazatával való merev vagy hajlékony összeköt­tettetését, nem mint eddig, mereven, hanem mozgathatóan alakítjuk, úgy hogy a szájcsőnek az arcelzáróban elfoglalt helyzete az eszközt vi­selő személy szájához képest változtatható anél­kül, hogy a két rész gázálló összeköttetése sérel­(met - szenvedne. Ezt célszerűen azáltal érjük el, hogy a légző tömlő szájcsöve a,z arcelzáró falazatinak nyí­lásán van átvezetve és gázálló hatékony anyag­ból (bőrből vagy eféléből) készült karmantyú vagy zacskó segélyével van az atmoszférával szemben tömítve. Ez a mozgatható összekötte­tés lehetővé teszi, hogy a kívülről megfogott száj­csövet egészen a használati helyzetbe tolhatjuk (emelhetjük) be az álarcba, vagy abból a hasz­nálaton kivüli helyzetbe visszahúzhatjuk (sü­íyeszthetjük), mely helyzetben az eszklzt viselő személy arcát többé nem zavarja, mimellett a szövetkarmantyú illetve zacskó összeráncolódik vagy simára húzódik. Ezen mozgatható elrende­zés folytán ,a szájcső a szükséghez vagy kíván­sághoz képest a szájból kihúzható és a szájba újból behelyezhető. A szájcső helyzetének az arcelzáróhoz képest lehetséges változtatásának mértékét emellett az összekötő karmantyú hossza állapítja meg. A szájcsövet célszerűen két részből képezzük ki, még pedig Júgy, ihogy az tarcelzáróból ki­nyúló csőrész, melyhez a légzőeszköz légzőtöm­lője csatlakozik, helytállóan van az összekötő karmantyú külső végébe bekötve, vagy azon tet­szőleges más módon rögzítve, míg a tulaj'don­képeni száj csövet alkotó, befelé nyúló csőrész ki­cserélhetően van az összekötő karmantyún rög­zített csőben vagy csőre fölerősítve. A szájcső és az arcelzárónak mozgatható ösz­szeköttetése azt eredményezi továbbá, hogy az eszköz használata közben a légző tömlő súlya nemi vitetik át az arcelzáróra. A légzőtömlő ugyanis kizárólag a szájcsövön függ, amikor az eszközt viselő személy a szájcsövet szájával fogja. A mellékelt rajz példaképpeni foganatosítási alakja gyanánt egy füstállarcnak függélyes kö­zépmetszetét szemlélteti. Az 1. ábra a füstálarcot a használaton kívüli, a

Next

/
Thumbnails
Contents