78344. lajstromszámú szabadalom • Füst és gázvédőkészülék
Megjelent 1921. évi augusztus lió 515-én. magyar királyi |jjp szabadalmi bíróság. SZABADALMI LEÍRÁS 78344. szám. XIX/c. OSZTÁLY. "Füst- és gázvédő készülék. DR ING. DRÁGER SÁNDOR BERNÁT KERESKEDŐ LÜBECKBEN. A bejelentés napja 1920 junius hó 17-ike. Elsőbbsége 1919 február hó 26-ika. Javasoltak már oly belégző készüléket belégzésre alkalmatlan gázokban, füstben stb.-ben való légzésre, mely készülék egy önmagában ismert arcelzáróból (álarcból vagy sisakból) és egy ugyancsak ismert szájcsővel ellátott belégző eszközből áll. A be- és kilégzés emellett az eszközt viselő személy szájába érő csövön át történik, mely az arcelzáró falazatával szilárd vagy oldható kapcsolatban áll, úgy hogy az arcelzáró és a szájcső, összeköttetésük folytán, egymáshoz és az eszközt viselő személy szájához képest mindig ugyanazon, változatlan helyzetet foglalják el. Ha tehát az eszköz a használati helyzetben van, a szájcső mindig belenyúlik a szájba. Ilyfajta eszközinél a légző tömlő súlya is az arcelzáróm, függ, úgy hogy az ennélfogva szándékolatlan rángatásoknak van alávetve, melyek az arc gázálló tömítését megzavarják. A szájcsőnek a szájból való időszakos eltávolítása, pld. akkor, amikor az eszközt viselő személy beszélni akar, vagy a tartósan rágási helyzet következtében megfeszített áll- és szájizmait a száj becsukásával átmenetileg tehermentesíteni óhajtja, az említett eszköznél nem lehetséges, mert - a szájcső egyszer elfoglalt helyzete meg nem változtatható. Az említett hátrányok és nehézségek azáltal küszöbölhetők ki, hogy a szájcsőnek az erceizáró falazatával való merev vagy hajlékony összeköttettetését, nem mint eddig, mereven, hanem mozgathatóan alakítjuk, úgy hogy a szájcsőnek az arcelzáróban elfoglalt helyzete az eszközt viselő személy szájához képest változtatható anélkül, hogy a két rész gázálló összeköttetése sérel(met - szenvedne. Ezt célszerűen azáltal érjük el, hogy a légző tömlő szájcsöve a,z arcelzáró falazatinak nyílásán van átvezetve és gázálló hatékony anyagból (bőrből vagy eféléből) készült karmantyú vagy zacskó segélyével van az atmoszférával szemben tömítve. Ez a mozgatható összeköttetés lehetővé teszi, hogy a kívülről megfogott szájcsövet egészen a használati helyzetbe tolhatjuk (emelhetjük) be az álarcba, vagy abból a használaton kivüli helyzetbe visszahúzhatjuk (süíyeszthetjük), mely helyzetben az eszklzt viselő személy arcát többé nem zavarja, mimellett a szövetkarmantyú illetve zacskó összeráncolódik vagy simára húzódik. Ezen mozgatható elrendezés folytán ,a szájcső a szükséghez vagy kívánsághoz képest a szájból kihúzható és a szájba újból behelyezhető. A szájcső helyzetének az arcelzáróhoz képest lehetséges változtatásának mértékét emellett az összekötő karmantyú hossza állapítja meg. A szájcsövet célszerűen két részből képezzük ki, még pedig Júgy, ihogy az tarcelzáróból kinyúló csőrész, melyhez a légzőeszköz légzőtömlője csatlakozik, helytállóan van az összekötő karmantyú külső végébe bekötve, vagy azon tetszőleges más módon rögzítve, míg a tulaj'donképeni száj csövet alkotó, befelé nyúló csőrész kicserélhetően van az összekötő karmantyún rögzített csőben vagy csőre fölerősítve. A szájcső és az arcelzárónak mozgatható öszszeköttetése azt eredményezi továbbá, hogy az eszköz használata közben a légző tömlő súlya nemi vitetik át az arcelzáróra. A légzőtömlő ugyanis kizárólag a szájcsövön függ, amikor az eszközt viselő személy a szájcsövet szájával fogja. A mellékelt rajz példaképpeni foganatosítási alakja gyanánt egy füstállarcnak függélyes középmetszetét szemlélteti. Az 1. ábra a füstálarcot a használaton kívüli, a
