78338. lajstromszámú szabadalom • Uszónélküli gázosító égési erőgépek számára
- á -dezési gázosítóknál az erőgép lassú járatára szükségelt mennyisége, mely egyetlen tápszájcsőből vétetik, a gép fordulatszámának növekedésénél és nagy terhelésnél tudvalevőleg könnyen akként nagyobbodik, hogy az égési anyagnak túlnagy mennyisége szívatik be a gépbe. Ezen hátránynak elkerülése céljából az ismert gázosítóknál külön elrendezet nyílások az erőgépnek szívó hatása által önműködően tétetnek szabadakká, mely nyílások a küllevegőt, kiegészítő levegő gyanánt bocsátják a gázosítóba, miáltal a tápszájcső torkolatának síkjában kisebb áramlási sebességet érünk el ugyan, de csak az égési anyag szétporlasztásának rovására. A jelen találmány szerint a kitűzött célt az égési anyagnak kellő szétporlasztásával más módon érjük el, nevezetesen akként, hogy a küllevegönek szívó szerkezete akként van a tápszájcsővel és ennek elzáró szelepével egyetlen, kívülről a gázosítóba illesztendő .szerelékké egyesítve, hogy ez, az égési anyag és a küllevegő számára záró, keverő és porlasztó szájcső gyanánt szolgál. Ezen célból az uj szájcső egy, egyik végével a küllevegővel közlekedő, másik végével a gázosítóba való behelyezése után a tápcsatornához csatlakozó, lyukasztott, külső szájcsöből áll, melybe egy szűkebb, ugyancsak lyukasztott belső szájcső akkénit van behelyezve, hogy az égési anyag számára egy középcsatorna és a levegő számára egy, ezen csatornát körülvevő légcsatorna keletkezik, ahol is az égési anyagnak, illetve a levegőnek bevezetését egy-egy szelep szabályozza, mely szelepek kényszermozgásúan vannak egymáshoz összekötve és egy rugónak hatása alatt állanak és melyek nyitása, illetve beállítása a gázosító szívó hatásától függ. Az 1., 7. és 8. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakoknál a szívócsőbe kívülről az (54) csavarmenetes furaton át (7. ábra) a (4) lyukasztott külső szájcső van becsavarolva, mely a gázosító terének az (55) szokásos szűkítéssel ellátott részén áthatol és (6) kúpos végével a toknak megfelelően kiesztergályozott toldatában tömítve van. A (4) külső szájcsönek kúpos végével a (32) kalibrált tápszájcső van becsavarolva. A (4) külső szájcsőnek belsejében van elrendezve az ugyancsak lyukasztott, de szűkebb (56) belső szájcső, miáltal a két szájcső között az (57) szabad, gyfírűalakú csatorna keletkezik. Az (56) belső szájcső, nyitott végével, a (4) külső szájcsövön kiképezett (10) szűkítésre támaszkodik, míg zárt vége a (4) külső szájcsőbe csavarolt (58) csillagba van ágyazva és ebben biztosítva. Az (56) belső szájcsövön a (8) crsó jár át, mely (11) négyélével, rovátkáival stb. a (4) külső szájcsőnek (10) szűkítésében eltolhatóan van ágyazva. Az orsó és az (56) belső szájcső között ismét a (39) szabad, gyűrűalakú csatorna marad fönn. A (10) szűkítésen kívülesően, az orsó végén, a (9) tápszelep van elrendezve. Az orsó súlya az égési anyag áramával együtt a (9) szelepet a szelepfészek gyanánt kiképezett (10) szűkítésre törekszik szorítani és ekként az égési anyagnak hozzáfolyását az anyagkamrából az (56) belső szájcső felé megszüntetni. Ha a szájcsövet vízszintesen, rendezzük el (7. ábra), akkor a találmány értelmében a (68) spirális rúgót alkalmazzuk (8. ábra), mely a szelepet a záró állásban megtartja. Ezt a spirális rúgót rézsut elrendezett szájcsöveknél is lehet alkalmazni, amint ez a 2. ábrában látható. A (8) orsónak másik végén a szájcső fenekén kívülesően, a (24) vezérlő tányér vari elrendezve (8. ábra), mely a (4) külső szájcsőnek szabad végébe elállíthatóan becsavarok (25) ürös betéttel együtt a küllevebő bevezetésére szelepet alkot. Ezeri tányérnak átmérője kisebb, mint a szájcsőnek átmérője úgy, hogy a tányér szabadon mozoghat a szájcsőben és kerülete mellett finom légáram áramolhatik el. Idegen testeknek (pornak stb.-nek behatolása elleinében a (4) külső szájcsőnek torkolatát a (251 ) szűrővel láthatjuk el.
