78328. lajstromszámú szabadalom • Önműködő időzítőberendezés lőfegyverekhez

— 3 — dezve (5. ábra), amelyeken a (87) töltény hátsó rovátkolt (87') pereme nyugszik és ezáltal az tengelye köri'iPkönnyen forgatható. Az időzítő berendezés kiegészítő részét képezi a (10G) időzítő ív (5. ábra), amely előnyösen kemény acélbór készül és az adogatószerkezet tengelyével párhuzamos, éles fogazással (rovátkolással) van ellátva. A (106) Időzítő ív a (87) töltény mellett oldalt van elhelyezve, úgy hogy a (87) töltény a (87) rovátkolása a (106) időzítő ív fogazásával kapcsolódásba jöhet. A (76) időzítő gyűrű mellett oldalt a (107) szorító kengyel van elrendezve (3. ábra), amelyet a (108) rugók sugárirányban befelé szorítanak és ezáltal a szorító kengyelt az időzítő gyűrűhöz nyomják. -Az ismertetett berendezés működési módja a következő: A forgó adogatószerkezet a (39) heveder segélyével akképen húzza be a (87) töltényeket hordó (33) tölténytartókat, hogy ezek tengelyirányban úgy fekszenek a (38) tárcsákon és a (37) szánokon, hogy a tölténytartók a (38) tárcsa fogközeibe kerülnek és emellett a rovátkolt (76) időzítő gyűrű a (38') ékeken nyugszik, míg a töltény hátsó (87') pereme a (37') görgőkre támaszkodik. Az adogatószerkezet tovább forgásánál a töltény (87 ) pereme a (106) időzítő ív alá kerül és a (76) időzítő gyűrű a (107) szorító kengyel alá jut. A (107) szorító kengyel az időzítő gyűrűt a (38') ékekhez szorítja és így azt helyzetében rögzíti. A (35) tárcsa (35') hornyában lévő (97) görgők a horony külső részébe jutnak, minek következtében azok és velük együtt a (37) szánok, a (33) tölténytartó a tölténnyel együtt sugárirányban kifelé mozognak, miáltal a töltény (87') pereme a (106) időzítő ívvel kapcsolódásba jut. A (87') perem már most az időzítő íven legördül és így a töltény a lövedékkel együtt a viszonylagosan helytálló (76) időzítő gyűrűhöz képest elforog. Ily módon az említett részek között ama viszonylagos elforgás következik be, amely a lövedéken az eredetileg maximális vagy minimális időzítésre beállított (76) időzítő gyűrű elforgása gyanánt nyilvánul és amely végül a lövedék időzítését adja. Hogy az időzítést a különböző lőtávolságoknak megfelelően változtathassuk, csupán a (100) tengelyt és ezzel a (99) csigát kell forgatni, miáltal a hornyolt (35) tárcsa eli'orog és ezzel megváltozik a (35') horonyban lévő átmeneti görbe helyzete, vagyis azon pont helyzete, amelyben a (87"") töltényperemnek a (106) időzítő* gyűrűhöz való hozzzászorítása bekövetkezik. Ezáltal azonban a tölténynek a lövedékkel együtt való legördülése, vagyis áz említett részek, valamint az időzítő gyűrű közötti viszonylagos elforgás mértéke is megváltozik és így a lövedék különböző lőtávolságok számára időzíthető. Az időzített lövedéknek az ágyúcsőbe való bevezetése a következőképen történik: Ila a (20) závárzat a kilőtt töltény lőporgázainak visszalökő ereje folytán nyílik, úgy az anynyira mozog vissza, hogy a kilőtt töltényt a (105) tölténykivető a (108) oldalnyíláson át kihajítja (3. és 14. ábra). A következő töltény az időzített lövedékkel együtt az^adogató szerkezet lovábbforgatása folytán legfölső helyzetébe juthat, amelyben az a (20) závárzat mellső föliUetének mozgási pályájába fekszik, úgy hogy a závárzat záró mozgásának kezdetén a töltény hátsó homlok felületébe ütközik [a (87') töltényperemnél] és így a töltényt maga előtt tolja, mikor is az U-alakú (33) töllénytartóban fekvő töltény egyrészt a lövedék csúcsával az ágyúcső (6) t-51-lőíerétől hátrafelé lejtős (42) fal mentén, másrészt a (87') peremmel az említett fallal párhuzamos vagy megközelítőleg párhuzamos (33') vezeték mentén csúszik és így saját, valamint a cső tengelyéhez ferde párhuzamos eltolás mellett egészen a csőig emelkedik. A závárzat azután a töltényt, amelynek a (87') peremét a csőtengellyel párhuzamos (33') élek vezetik, az (1) csőbe tolja, mikor is a töltény a (33") éleket csak akkor hagyja el, ha a lövedék a csőben már vezetésre talál. A (39) töltényheveder, valamint az U-alakú (33) szorító rúgó az adogató szerkezettel tovább mozognak és (104)-nél elhagyják az adogató szerkezet tokját. A 11. és 12. ábrában föltüntetett lövedék, példától belövő gránát, amelynek (72) teste a (71) lelapított csúcsban végződik és (73) tere az (előnyösen nagy füstöt fejlesztő) robbanó töltés fölvételére szolgál. A két összecsavarolt lövedékrész között, tehát a lövedék hengeres részében és pedig a (75) vezető rész, valamint a lövedékcsúcs között a (76) időzítő gyűrű van forgathatóan ágyazva. A (76) időzítő gyűrűnek, például belső köpenyföliiletében két (77) és (77') horony van kiképezve, amelyek gyújtóelegy fölvételére szolgálnak. Ezek a hornyok gyújtó elegyet tartalmazó (86, 78) csatornákat egymással összekötik és a (77") csatorna útján maguk is összeköttetésben állanak egymással (9. ábra), a (77, 77') hornyok a (77") csatornától azonos irányban haladnak a kerületen. Az időzítő gyűrűnek az önműködő időzítő berendezésben való elforgatása folytán a gyújtó elegy kisebb vagy nagyobb része iktatható be vagy ki, minthogy egyidejűleg két gyújtóelegyhorony vagy pedig több horony alkalmazása esetén több gyújtóelegyhorony meghosszabbítható vagy megrövidíthető. Hogy a (76) időzítő gyűrű az időzítőberendezésbe való bevezetésnél biztosan maximális vagy minimális, időzítésen álljon, vagyis ezt a helyzetet véletlenség folytán el ne hagyja, az időzítő gyűrűt a (94) pecek segélyével (10. ábra) a lövedéktesten el-