78310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás parafapótléknak tetszőleges növényi rostokból való előállítására

Megjelent 1921. évi augusztus hó 422-án. _____ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 78810. szám. X/k. OSZTÁLY. Eljárás parafapótléknak tetszőleges növényi rostokból való előállítására. AKTIENGESELLSCHAFT FÜR PATENTIERTE KORKSTEINFABRIKATION UND KORKSTEINBAUTEN VORM. KLEINER & BOKMAYER CÉG WIENBEN. A bejelentés napja 1918 április hó 11-ike. Elsőbbsége 1917 október hó 13 ika. Ajánlották már parafához hasonló készítményeknek növényi rostokból oly módon való előállítását, hogy a rostokat oly célból, hogy azok simulékonnyá váljanak, gőzölték és verés által lágy maszszává dolgozták föl, melyet formáltak, mire az alakdarabokat megolvasztott paraffinba, amelyhez guttaperchát adtak, mártották oly célból, hogy a terméket víz- és savállóvá tegyék. Az ily módon előállított készítmények tartóssága, szilárdsága és rugalmassága nem volt elégítő, úgy, hogy a parafa tényleges pótlására nem voltak alkalmasak. A találmány értelmében oly növényi részeket, melyeknek nincsenek úgy, mint pl. a napraforgóbélnek, tengeribélnek és efféléknek már természettől fogva részben parafához hasonló tulajdonságaik, azáltal alakítjuk át használható parafapótlékká, hogy a növényi részeket úgy, amint ez pl. a fa barna foszlatásánál ismeretes, oly nagy nyomás alatt és annyi ideig gőzöljük, hogy vízben oldható ós erjeszthető részeiktől megszabadíttatnak és hogy emellett az oldatba át nem menő fehérjerészek megalvasztatnak. A növényi részek ezen előkészítése oly célból történik, hogy a kapott készítményeket tartósakká tegyük. A növényi részeket emellett vagy eredeti állapotukban vagy aprítva vagy pedig már foszlatott állapotban tehetjük ki a leírt gőzölgési folyamatnak. A növényi részek foszlatását azonban célszerűen a gőzölés után végezzük. Ezt követőleg a rostanyagot úgy kell kezelni, hogy vizet taszítóan hasson, továbbá hogy kellően szilárdan összetartson. A vizet taszító hatás elérésére a rostmasszába oldhatatlan szappant keverünk be, amit előnyösen azáltal végzünk, hogy a rostmasszát szappanoldattal itatjuk és ezután a szappant magában a rostmasszában az ezen célra használatos iszerekkel , vízben oldhatatlanná ItesszÜk. A rostmassza szilárdítására a masszához szénhidrogéneket), viaszt) vagy efféléket adunk legfinomabban eloszlott állapotban, tehát vagy poralakban vagy utólag eltávolítandó illó* oldószerekben föloldva, A rostmasszához adott szilárdítószereket ezután hevítéssel megolvasztjuk, ami által a rostmassiza szilárdítását elérjük. Az oldhatatlan szappan bekeverését