78276. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a tüzelőanyagnak égési erőgépekbe való befúvatására

Megjelent 1921. évi jnlins lié 234-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABAD A LMI'BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78276 szám. Vd/2. OSZTÁLY Szerkezet a tüzelőanyagnak égési erőgépekbe való befuvatására. FLATZ EMIL MÉRNÖK GRAZBAN. A bejelentés napja 1919 december hó 29-ike. Elsőbbsége 1919 január hó 15-ike. A találmány oly égési erőgépekre vonatkozik, melyeknél a befuvató levegőnek a porlasztó­készülékhez való hozzááramlása szelep vagy más zárószerkezet szabályozza, melyet az üzemi föltételeknek megfelelően szabályozóval vagy kézzel állítunk el. Ilyen gépeknél előfordulhat, hogy véletlen tömíletlenségek következtében vagy más okokból a befuvató levegő vezetékének a szelep és a porlasztószerkezet között fekvő részében a nyomás (befutó nyomás) csökken, ami az üzemet zavarja, sőt lehetetlenné is teszi. Oly esetben pl., amikor a befuvató levegő vezetéké­nek említett részében a nyomás a hengerben levő égési levegő nyomása alá sülyed, a por­lasztó szerkezetben az üzemanyag robbanása következik be. A találmány célja ezen zavarok megszüntetése, amit azáltal érünk el, hogy a befutó nyomás (vagyis a befuvató vezetéknek a szelep és a porlasztószerkezet közötti részében uralkodó nyomás) és a befuvató levegő tartályában ural­kodó nyomás csökkenésénél a szelep nyitása fokozódik. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráján a találmány •tárgyának két foganatosítási alakja van föl­tüntetve. Az 1. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a befuvató levegő tartályából kiinduló vezeték az (1) tokba (2)-nél torkollik. A befuvató levegő •számára való (3) szelepet a szabályozó kényszer -mozgásuan állítja be vagy a szelep beállítása kéz­zel történik. A befuvató levegő (4)-nél a porlasztó­szerkezethez menő vezetékbe áramlik. A teher­mentesített (3) szelep (5) fészke mozgatható és a (6) rúgó hatása alatt áll. A (3) szelep és az (5) szelepfészek között föl­lépő fojtás következtében a szelepfészek a szelep felé fordított oldalon nagyobb nyomásnak van alávetve, mint az ellenkező oldalon. Ha mármost a nyomás a (4) vezetékben pl. tömítetlenség kö­vetkeztében csökken, akkor a szelepfészeknek a szelep felé fordított oldalára ható túlnyomás kö­vetkeztében a szelepfészek a (6) rúgó hatásával szemben a szeleptől eltávolít tátik, ami által a be­fuvatóvezetékben a nyomás fokozódik és a befu­vató levegő tartályában uralkodó adott nyomás­nál nem sülyedhet egy bizonyos előre meghatá­rozott érték alá. Ezáltal a bevezetésben említett hátrányok elkerültetnek. Nyilvánvaló, hogy a szelep fészkét a szabá­lyozó és a szelepet egyrészt a nyomáskülönbség, míisrészt a rúgó befolyásolhatja anélkül, hogy a hatás változást szenvedne. Emellett nyomás­különbség gyanánt a befuvató nyomás és a külső levegő nyomása között fönnálló különbség is tekintetbe jöhet. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alak az 1. ábrán szemléltetettől abban tér el, hogy a (3) szelepet az (1) tokban hosszirányban eltolható és hossztengelye körül elforgatható hengeres (31) tolattyú helyettesíti, melynek (9) nyílása az (1) tok nyílásával működik együtt, mint ezt a 3. ábra síkba fejtve mutatja. Ha a (4) vezetékben a nyomás csökken, akkor a (31) tolattyút, mely a (4) vezetéktől elfordított oldalán a (6) rúgó és a külső levegő hatása alatt áll, a (6) rúgó eltolja, ami által a (9) nyílásnak a (8) nyílás által szaba­don adott része növekszik, mint ezt a 3. ábra vi­lágosan mutatja. Ezáltal a nyomás a (4) vezeték­ben fokozódik. Ha a tolattyút a (7) kar segélyé-

Next

/
Thumbnails
Contents