78243. lajstromszámú szabadalom • Önműködő mérleg
nyakban föltolható (f) tolókával (3. ábra) van ellátva, melynek kényszermozgásuan bekövetkező záródásakor a mérlegelendő anyag beékelődései azáltal kerülteínek el, hogy ez az (f) tolóka az előtte fekvő mérlegelendő anyagot, anélkül, hogy ezt szétnyomná, fölfelé benyomja az (e) tölcsér (g) nyakába. Az (e) tölcsérnek egy elállítható (el) oldalfala vagy valamely más olyan berendezése van, mellyel azt különböző súlyú anyagmennyiségre és ennek megfelelően különböző térfogatokra lehet beállítani, továbbá egy az (e) tölcsérben összegyűlt mérlegelendő anyagnak a (c) mérlegcsészébe való lefolyását előidéző (e2) csapajtója. Az (a) mérlegszekrény fenéklapján egy (h) vízszintes tengely van ágyazva, melyet egy (i) zsinórkoronggal lehet forgásnak indítani. Ez a tengely egy (k) fogaskereket hord, mely égy a (hl) vízszintes tengelyen lazán ülő (kl) fogaskerékbe kapaszkodik. Egy az (il), (i2) zsinórtárcsákon vezetett zsinór segélyével a (h) tengely forgómozgását továbbá egy magasabban ágyazott (h2>) vízszintes tengelyre lehet átvinni. A (hl) vízszintes tengely több excentert hord, melyek (jl), (12), (j3), (j4) emelőket működtetnek, mely emelők elrendezése azonban másféle is \lehet, mint a rajzon föltüntetett foganatosítási példánál (1. és 2. ábra), miért is az ezen excenterekkel létrehozott mozgás alább csak annyiban van ismertetve, mini amennyire az az önműködő mérleg működési módjának megértéséhez szükséges. Az (e) előtöltő tölcsér mellett egy kis (1) tartály van elrendezve, mely alsó nyitott végével egy kerületén fogazott (11) szállítótárcsa fölé nyúlik le. Ezt a szállítótárcsát egy rúgónyomás alatt álló (12) kerék állandóan a (h2) vízszintes tengelyen! ülő (13) súrlódókerékhez nyomja és így folytonos forgásban tartja. Az (11) szállítótárcsától oldalt egy az (ml) rúgó hatása alatt álló (m) tolóka foglal helyet, mellet visszahúzott helyzetében rögzíteni lehet. Az (m) tolóka kikapcsolása mechanikus úton, a 4—6. ábrákon föltüntetett módon, úgy történik, hogy az (11) szállítótárcsa egy szegekkel ellátott íp) kereket hajt, míg egy a (b), mérlegrúdon elrendezett (q) tartón egy (r) kar van forgathatóan elrendezve, mely egy csuklósan hozzákötött (rl) nyúlványával ezen, folytonosan forgásban lévő (p) kerék fölé nyúlik. Ha a (b) mérlegrúd kileng egyensúlyi helyzetéből, akkor ez az (rl) nyúlvány bejut a (p) kerék említett függélyes szegeinek mozgási pályájába, úgy hogy elforog és egy (a), (sl), (s2) emelőművet működtet, mely rendszerint megakasztva tartja az (m) tolókáí. Felszabadulásakor ez a tolóka előre ugorhat és rögzítheti az (11) szállítótárcsát. A leírt mechanikus kikapcsoló szerkezet helyett a jelen mérlegnél, önmagában véve ismert módon, a mérlegrúd egy elektromos kikapcsoló szerkezetet is működtethet. Az l. ábrán ez a kiképzés van föltüntetve. Itt az (m) tolóka visszahúzott helyzetében egy (rn2) kilinccsel van fogvatartva, mely akkor, ha azt egy (m3) elektromágnes magához vonja, kiemelkedik az (m) tolóka kampójából, úgy hogy ez a tolóka, (in) rugójának hatása alatt, előreugorhat és becsappanhat az (11) szállítótárcsa fogai közé, hogy azt rögzítse. Az (m) tolóka egy nyúlványa ekkor egy az (11) szállítótárcsa szélén lévő rész elébe tolódik, mely rész az (m) tolókának az (11) szállítótárcsába való bekapaszkodása helyével szemközt van elrendezve. A (kl) fogaskerék, mely, mint említettük, lazán ül a (hl) tengelyen, a (j3) emelő közvetítésével merev kapcsolatba hozható ezzel, úgy hogy ekkor a (h) tengely a (hl) tengelyt is elforgatja. Ez a kapcsolat a (kl) tengely egy teljes fordulata után magától megszűnik, mire ez a tengely újból megáll.