78168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence szilárd anyagok hevítésére

volt, hogy a tüzelőberendezés és tüzelőanyag' tekintetében semmiféle megszorításhoz kötve nincs, illetve bármely tüzelőanyaggal tetszőleges hőmérsékletet állíthatunk elő. Az a ténv, hogy a lángkemence eddig ezen nagy előnye dacára sem talált általános alkalmazásra, hanem a legtöbb üzemből mindjobban kiszorult, az ezen kemence adagolásánál és ürítésénél föllépő nehézségekben és hátrányokban, nevezetesen az izzó állapotban ürített anyag kezelésénél különösen porszerű anyag esetén, a folytonos üzemi lehetetlenségében és ennek folvományaképen az időszakos üzem okozfta melegveszteségekben, a kemence csekély tartósságában, valamint a termék egyenlőtlenségében leli magyarázatát, amenynyiben a hideg, új adag a kiürítés alatt már lehűlt kemencefenékre kerül és az adag felhevítése mindig csak a láng érintette felső réteg felől történik. Az ezen utóbbi hátrány elkerülésére épített fűthető fenekű kemencék nem váltak be, mert egyrészt magas hőmérsékletekhez komplikált építési módot igényeltek, másrészt pedig a kemencék,nagy melegpazarlással dolgoztak és a kemencefenék tartóssága igen sok kívánni valót hagyott hátra. A találmány szerint hevítő eljárás számára szerkesztett kemence lényege • már most főképen az, hogy az aknamendence felső részét megfelelően kibővített fenéknélküli lángkemencével helyettesítjük, amikor is a hevítendő anyag az akna alsó részében levő; már kiégetett terméken, mint mozgó fenéken nyugszik és az eltávozó égéstermékek melege az adagok előmelegítése helyett magában véve ismeretes módon regeneráció vagy rekuperáció utján hasznosítható. E mellett a találmány szerinti kemence az aknakemenae minden lényeges előnyét mulatja, A mellékelt rajzon az új kemence regenerátortüzelésű f oganatosítási alakj a van példaképen föltüntetve és pedig az 1. ábrán függőleges hosszmetszetben, a 2. ábrán vízszintes metszetben az-1. ábra II—II vonala, mentén és a 3. ábrán harántmetszetben az 1. ábra III—III vonala mentén. Az (1) lángteret a (2) boltozat födi, amelyben az alkalmas (3) töltőnyílások vannak el rendezve, de az anyag adagolása a (4, 4) oldalnyílásokon isi történhet, amelyeket egyidejűleg az anyag megdolgozására és kiterítésére is használhatunk. (6, 6a) e fejtüntetett esetben a két regenerátorpár és (5, 5a) a gázvezetés iránya szerint a lángzók, illetve az égéstermékeknek az előmelegítendő regenerátorpárhoz való vezeHéséjre iszolgáiló csatornák. Az 1. ábra szerint a jobboldali regenerátorpár a góca és levegő felmelegítésére-szolgál és a gázok útját a berajzolt nyilak jelzik. A (7) falak körülzárják a kemence (1) lángterével közvetlen összeköttetésben álló (8) hűtőaknát, melynek fenekét magukban véve ismert mechanikus, illetve önműködő (9) kiiirítőberendezések alkotják, amelyek a kész terméket folytonosan vagy időszakosan eltávolítják, de a kemence ilynemű kiürítőberendezések nélkül is építhető. A kiürítőberendezés mechanikai törőberendezésekkel, * levegőhozzávezetéssel, önműködő tölcsérekkel stb. is ellátható, míg a fenék levegő- vagy vízhűtéssel is föl lehet szerelve. A levegő előmelegítésére a hűtőakna oldalfalaiba (10) légcsatornák építhetők be, aminthogy általában a hűtőaknánál az aknamedencéknél Ismeretes segédberendezések alkalmazhatók. (11)-el a munkanyílások vannak jelölve. A kész, égetett anyag a (14) tölcséren és (12) csatornán lép ki és az, valamint a regenerátoroszlopok (15) porzsákjaiban összegyűlt szállópor mechanikai szállítóberendezésekkel íietndeletetési. helyére szállítható. A kemence megtöltése a (13) bunkerekből történik, de lehetnek ezek más helyen is elrendezve és az összes nyersanyagok, termékek ós hulladékok szállítása egy és ugyanazon végnélküli szállítóberendezéssel vagy más effélével történhet.