78097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép gombok gyártására

alakú és lyukasztást! gombot akarunk előállítani. Természetszerűleg a dugattyúk nyomófölületének elsősorban is az előállítandó gomb negatív formájával kell ibirniok. A dugattyúk nyomóföliiletének megfelelő alakot adva, tetszés szerinti alakú gombot állíthatunk elő. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a gombok fölvarrásához szükséges lyukakat is előállíthassuk. Ezen lyukasztás jelen találmány szerint vagy magában a gépben a sajtolással egyidejűleg történik, vagy a préselés után megfelelő szerkezetű fúrógépeken. Az első esetben, amely különösen a né&y vagy két lyukasztású normális típusú gombnál jön tekintetbe, a gép dugattyúi a következő kiképzést nyerik: a fölső dugattyú nyomófelületéből a két vagy négy lyuknak megfelelő helyen két vagy négy — az előállítandó lyuk átmérőjével egyező vastagságú és a gomb vastagságánál valamivel hosszabb — erős acéltű áll ki. Ezen két vagy négy acéltűvel szemközt az alsó dugattyún ugyanannyi és ugyanolyan vagy valamivel nagyobb átmérőjű furat van. A gép működése a következő: a szétnyitott dugatytyúk közé a gép adagoló tölcséréből ai gomb előállítására szolgáló por belehullik, azután a dugattyúk egymás felé közeledve, a port nagy erővel összesajtolják, miáltal a teljesen kész gomb előáll, tyúkra megfelelően vésett negatív forma szabja meg, míg fölvarráshoz szükséges lyukakat az acéltük képezik ki, mikor is a lyukak helyéről kitolt anyag az alsó A gomb alsó és fölső fölületét a dugatyc,

iratokon távozik el. Sajtolás után mindkét dugattyú fölemelkedik és a kész gombot a gép kidobja. H a fölső fölületüköij lyuk nélküli, ú. n. füles gombot állítunk elő ezen, a sa;j tológépen, akkor >a fölső dugattyú nyomóíölületéről az acéltűk hiányoznak, az alsó dugattyú közepén pedig néhány mm.-nyi mélyedés van. Ezáltal az így keletkezett nyomófölületek közt sajtolt gomb alsó fölületének közepén egy kidwdorodás keletkeizik, mejly) utóbb a fölvarrás lehetővé tétele céljából bármely megfelelő szerkezetű fúrógéppel kilyukasztható. Tekintve, hogy a mai tökéletes szerkezetű sajtológépek óránként 20—30 ezer darabot képesek sajtolni, ezen gépeknek a gombgyártás céljaira való alkalmazása egy ezen a téren eddig ismeretlen mérvű tömeggyártást tesz lehetővé, mely (szerint a kész termék a gyártás költségeinek a minimumra való csökkentésével a lehető /legolcsóbban állítható el. A Jelein találmány szerinti gyártásnál az is nagy mértékben hozzájárul a gyártási költségek csökkentéséhez, hogy szemben a régebbi nagy anyagpazarlással járó esztergályozással, a saj tolásnál semminemű anyagveszteség nincs. A gomb céljaira szolgáló anyagot poralakban, esetleg apró darabokban tesszük a gép adagoló tölcsérébe. E poralakú anyag vegyi összetétele a legkülönbözőbb lehet. Esetről-esetre olyan anyagot választunk, amilyen minőségű, színű, fényű stb. gombot akarunk előállítani. Fontos, hogy az előállított gomb elég szilárd legyen. Ezt egyrészt megfelelő anyag vagy Anyagkeverék ek választásával, másrészt pedig a préselt gomb utólagos impregnálásával érhetjük el. Sok esetben célszerű, ha sajtolás után a gombot oly folyadékba áztatjuk, mely a gomb anyagát vegyi hatás folytán szilárdabb vegyületté alakítja át. Hogy csak nétány példát említsünk, kalciumsót tartalmazó anyagból sajtolt gombot sajtolás után vízüvegbe áztatva, a gomb oldhatatlan és igen szilárd kaiciumszilikáttá alakul át. Cinkoxydot tartalmazó anyagból készült gombot pl. chlorcinkoldatba áztaiíva egy cinkpxychloridból álló igen szilárd anyagot kapunk. Egyes esetekben célszerű a sajtolandó porkeveréket olyan anyagokból összállítani, melyek sajtolás után vegyileg hatva egymásra, oldhatatlan és szilárd vegyületeket alkotnak. Ezen vegyi hatást elő lehet segíteni azáltal is, hogy a sajtoiást fölmelegített dugattyúhengerben, föl-