78074. lajstromszámú szabadalom • Önműködő indítókészülék gázmótorokra
A peptonizálás után következik a cefre átszivattyúzása a derítőkádba cukrosítás céljából és ezzel megkezdődik a tulajdonképpeni főzés. A cukrosítás tartama a malátához igazodik (körülbelül 40—45 perc). Ezalatt megy végbe a komlónak második lefejtése. Ennek befejezése után a komlót a komlóderítőkádban könnyű sajtolásnak vetjük alá ; az ekkor kapott extraktum az előbbiekhez folyik. A komlóderítőkád (o) háromfuratú csapjának átfordítása után 'erős sajtolás következik, oly célból, hogy a komlótörkölyt minden nem kívánt alkatrésztől megszabadítsuk, az ebből kapott extraktumot elkülönítve fólyasztjuk le és elöntjük. Eközben a cukrosítás a malátaderítőkádban befejeződött és most már a cefre hőmérsékletét kb. 100° C-ra fokozzuk. Ha ez megtörtént, akkor megy végbe a tisztított, íztelen és szagtalan, a szűrőanyagot képező malátatörköly átszivattyúzása a malátaderítőkádba. Ezután az (m) propellert erős forgásba hozzuk. Az eljárásnál infúzióval dolgozunk. A cefre főzése a hozadék fokozása céljából fölösleges, mert 100°/0 lisztnél, illetve legfinomabb daránál, 2l A> órai, részben desztillált vízzel való digerálás és majdnem forró lefejtés különben is biztosítja az összes extraktum, illetve fehérje tökéletes föltárását. Úgyszintén a sör tartósságának fokozása cefrefőzés útján elmarad, mert ezt a későbbi utánpeptonizálással sokkal nagyobb mértékben elérjük és különösen a glutinzavarodás lehetősége teljesen ki van zárva. Ha azonban a sörfőző ennek dacára a cefrét főzni akarja, akkor ez a komlótörköly átszivattyúzása előtt történhet. Főzés után az egészet körülbelül 20 percig, pihenni hagyjuk. Ezután a derítőkádnak (o) háromfuratú csapját a zavaros cefreszivattyú felé a be- és kifolyás egyenlőségéig fölnyitjuk abban az értelemben, hogy a derítőkád alsó részében lévő (körülbelül 100° C-nyi) víz, valamint az utána folyó zavaros lé befolyhat. Az egész mint mosóvíz visszajut a derítőkádba. A zavaros lé lefolyása után a derítőkád háromfuratú csapját egészen elzárjuk. A derítőkádnak két alsó tere ezután lassanként majdnem a derítőfenék alsó részéig megtelik tiszta lével, mimellett a visszaszorított levegő szorosan a derítőkád alatt elrendezett szelepen át távozik. Most a háromfuratú csapot a főzőüst felé nyitjuk és pedig annyira, amennyire lehetséges, mindaddig, míg a lé majdnem a legalsó derítőkádfenékig sülyedt. Ezután annyira fojtjuk a háromfuratú csapot, hogy a lé állása már most egyforma magasságban marad. Belül most már vákuum van, amely a derítőfenék alatti tereket egészen ezen fenékig kitölti és a lefejtésnek messzemenő gyorsulását eredményezi. A lefejtés egyhuzamban, tehát a törkölylepény föllazítása nélkül megy végbe. A kimosás mindig akkor megy végbe, amikor az oldalt alkalmazott léállást mutató üvegen a folyadékoszlop közeledik a törkölylepényt megadó jelzővonal magasságához. A derítőkád alsó részében elrendezeti hűtőkígyó segélyével a levet a hideg sörfőzőüst közreműködésével, valamint fönt, a főleíolyási cső kifolyásánál alkalmazott porlasztó segélyével körülbelül 50° C-ra visszahűtjük. Legalább 3 U órával a lefejtés befejezése előtt történik a peptáz hozzáadása és erre következik a körülbelül 20 percig tartó utópeptonizálás, oly célból, hogy teljesen megbontassék az összes fehérje, amely a főpeptonizálás után még oldatba ment. Ezután a hőmérsékletet a sörfőzőüstben körülbelül 70° C-ra hozzuk és a diasztázoldat hozzáadása után legalább 1 U óráig utáncukrosjítási szünetet tartunk (amely szükség esetén a teljesen kielégítő jódpróbáig terjesztendő ki). Ezután a hőmérsékletet körülbelül 100° C-ra fokozzuk és ezen hőemelés közben a teljesen tiszta komlóextraktumot bevezetjük a sörfőzőüstbe. Mihelyt a főzet mennyiségét (hozzászámítva a K órai főzés alatt elpárolgó mennyiséget) elértük, az összes további híg lé a digerálóüstbe jut, oly célból, hogy a következő főzethez fölhasználtassék. Ez a híg lé a cefrefőzés elmaradása folytán a jelzett célra teljesen kifogástalan. A cefrének a komlókivonattal való főzési időtartama rendesen */« óra, azonban a maláta- és sörfajtákhoz képest szükség szerint növelhető. A főzés kizárólag a diasztáz, valamint azon baktériumok megölése céljából történik, amelyek a peptáz és diasztáz útján a majdnem forró lefejtés folytán előzőleg baktériummentessé tett lébe jutottak. A koncentráció célja itt elesik, mert az összes híg lé hasznosíttatik a következő főzet számára. Éppen úgy elesik a fehérje kiválasztásának célja, mert a szintén lefejtett komlóban lévő csersav a fehérjét részben a cefrefőzésnél, részben a derítőkádban kicsapja, különben pedig az utópeptonizálás az összes oldatba ment fehérjét úgyszólván maradék nélkül megbontja. Be van bizonyítva, hogy az utópeptonizálás nagyon tartós sört ad, úgy hogy a komlógyanták konzerváló hatását minden további nélkül nélkülözhetjük. Ez utóbbit, még azon további okból is, mert úgy a lé, mint a komlókivonat mindkettőnek pontos szűrése folytán (a komlókivonat még a hideg kilúgozás folytán is, mely az összes nem kívánatos, csakis magas hőmérsékleten oldódó anyagokat a komlóban hagyja) teljes tiszta állapotban jut a sörfőzőüstbe.
