78033. lajstromszámú szabadalom • Biztosítóberendezés bányaemelőgépekhez és effélékhez

— 2 — (8, 9) áttétel folytán a (12, 13) görbetárcsák is elforognak és így a (18) és (20) görbéjük olyan mértékben közeledik a (24), illetve a (25) emelő­höz, amennyi a két szint a (38) rakodóhely és a (37) közbeeső szint) egymástól való távolságá­nak megfelel. Ezután ismét bekapcsoljuk a (3, 4) kapcsolót. Ha most a (37) szintről a (35) aknatorokhoz mozog a (32) kosár, akkor a (18) és a (20) görbe (35) és (37) szintek egymástól való távolságának megfelelően a (24), illetve a (25) emelőhöz köze­ledik, úgy hogy a kosaraknak a (35), illetve a (37) szintre való megérkezésekor a (24), illetve a (25) emelő fölött áll a (18), illetve a (20) görbe. A másik (10) és (11) tárcsapár (15), illetve (17) görbéje ekkor olyan darabbal haladt túl a (22), illetve a (23) emelőn, mely a (35) és a (37) szintnek egymástól való távolságának felel meg. Ha már most azon föladat előtt állunk, hogy a (38) rakodóhely és valamely (37), vagy (36) szint közti üzemre alakítsuk át a berendezést, akkor a négy görbe körülményes megváltoztatá­sára van szükség. A 2. ábrán ennek az üzemlehetőségnek alapja, azaz ama határeset van föltüntetve, melynél a (38) rakodóhely, mint fővégállomás és a (35) aknatorok közt lehetséges a szállítás. A (10—13) tárcsákat mindenekelőtt úgy kell tengelyükre il­leszteni, hogy (15, 17, 18, 20) görbéik (1. ábra) a 2. ábrán rajzolt (14, 16, 19, 21) helyzetet foglal­ják el. A helyzetben a (14) és (16) görbe a (22) és (23) emelő fölött áll, a (19) és (21) görbe pedig az egész szállítási mélységnek megfelelő darabbal van távol a megfelelő (24), iiietve (25) emelőtől. Ha most pl. a (38) rakodóhely és a (36) szint közt kell szállítást végezni, akkor mindenekelőtt az (1) laza dobhoz vezető (29) kötél (30) kosarát a (38) rakodóhelyre állítjuk, azután az (1) laza dobot lefékezzük, a (3,4) kapcsolót megoldjuk és a (2) ékelt dobhoz tartozó (31) kötél (32) kosarát a (35) aknatorokról a (36) szintre sülyesztjiik, mikor is (12) és (13) tárcsa (19), illetve (21) gör­béje a (35) és (36) szintek egymástól való távol­ságának megfelelő mértékben közeledik (24), il­letve (25) emelőjéhez. Ezután ismét bekapcsoljuk a (3, 4) kapcsolót. Ha most -a (36) szintről a (38) rakodóhelyre siilyedt a (32) kosár, akkor a (19) és (21) görbe pontosan a (24), illetve (25) emelő fölött áll, míg a (14) és a (16) görbe a (36) és (38) szintek egy­mástól való távolságának megfelelő darabbal áll távol a megfelelő (22), illetve (23) emelőtől. Az eddig ismert elrendezéseknél, tehát mint a fontiekből kitűnik, lehetetlen volt az egy bizo­nyos szállítási lehetőség számára a görbék által létesített biztosítóberendezést a görbék megvál­toztatása nélkül úgy a (35) aknatorok és vala­melyik (36, vagy 37) közbeeső szint közt, mint a (38) rakodóhely és valamelyik (36, vagy 37) szint közt való szállításnál hatásossá tenni. Jelen találmány ennek lehetőségét kívánja biz­tosítani, amit azáltal érünk itt el, hogy mindkét kötél számára a megindítás és lassítás szabályo­zására való berendezéssel úgy a fölső (akna­torok), mint az alsó (rakodóhely) állomás, mint végállomás esetére megvannak. Azonkívül a talál­mány szerint mindkét kötél számára egyéb biz­tosítóberendezések is lehetnek külön egymástól elkülönítve elrendezve, pl. a kikapcsolás és a szükségbeli (vész-)félc esési idejének szabályozá­sára való berendezések. A 3. ábrán ilyen, a találmánynak megfelelő el­rendezés van bemutatva. A (10, 11, 12, 13) görbe­tárcsák itt ellentétben az ismert berendezések­kel (1. és 2. ábrák), két-két görbével vannak el­látva, mely görbék közül egyik, nevezetesen a (14, 17, 18) és (21) görbe megindító, a többi (15, 16, 19, 20) görbe pedig lassító görbe. Ha ennél a berendelésnél az (1) és (2) dobokat egymással összekapcsoljuk és pedig akár a (35) aknatorokról, akár a (38) rakodóhelyről, akkor a (30, 32) kosarak a végső helyzeten (végállomá­sokon), tehát a (35) aknatorkon, vagy a (38) ra­kodóhelyen, a két dob egymáshoz képest elfog­lalt helyzeteinek egyikében sem haladhatnak túl, mert mindkét kosarát, úgy az aknatoroknál, mint a rakodóhelyen, lassító görbéje a kellő pillanat­ban megállítja. Ugyanígy a megfelelő megindító görbék a helyzetek mindegyikében a helyes meg­indulást idézik elő. A kél dobnak az aknatorok (vagy rakodóhely) és valamelyik szint közti üzemnek megfelelő összekapcsolásakor tehát tel­jesen normális módon a két beállított véghely­zetnek megfelelő megindító és lassító görbékkel járathatok a kosarak. Egy példával világítjuk ezt meg : Tegyük föl, hogy a föladat az, hogy a (38) rakodóhely és a (36) közbeeső szint közti üzemre kell berendezni a szállítást. E célra, a 4. ábra szerint, az (1) laza dob (29) köteléhez kötött (30) kosarat a (38) rakodóhelyre állítjuk, az (1) laza dobot lefékez­zük, a (3, 4) kapcsolót megoldjuk, a (32) kosarat a (36) szintre süllyesztjük és a (3, 4) kapcsolót ismét bekapcsoljuk. A (30, 32) kosarak egymáshoz képest való ezen elállításakor és az (1, 2) dobok összekapcsolásakor a négy görbetárcsa a 4. áb­rán látható helyzetet foglalta el. Ha most a (28) vezérlőemelőt jobbfelé elállít­juk, ami egészen csekély mértékben lehetséges, akkor a (22) emelő rányomódik a (14) megindító görbére. A többi (23, 24, 25) emelő ekkor nem érintkezik hozzátartozó görbéjével. A gép most megindul, a (30) kosár emelkedik, a (32) kosár sülyed. Ha most a (30) és (32) kosár a (36), illetve a (38) szinthez közeledik, a (24) emelőcsigája föl­fut a (12) tárcsa (19) lassító görbéjére, úgy hogy

Next

/
Thumbnails
Contents