77964. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence világítógáznak tőzegből és hasonló tüzelőanyagokból való előállítására

vonatkozó az az eljárás a fentemlíleit céloktól eltérő más célokra is használható, valamint hogy a retorta tartalma a fentmegadottól eltérően más számú részre vagy csoportra is osztható. A találmány szerinti eljárás foganatosítására való kemence a csatolt rajzon függélyes metszetben van föltüntetve. Az (1) retorla fölső végén a (3) födéllel fölszerelt (2) betöltő- vagy adagolócső van elrendezve. A retorta a célszerűen könyököt képező yégén a (4) csappantyúval van ellátva. Az (5) csövön át levegő fúvatik a (6) térbe, melyen a retorta alsó része Van átvezetve és melyből a levegő a (7) csövön át közvetlenül a retortát fölvevő (8) térbe vagy pedig a (9) csőbe jut, melyen éghető gáz vezettetik a (8) térbe. Az éghető gáz a (8) térben elég, miközben a retortát hevíti. Az így keletkező égéstermékek a (10) csövön illannak el. A (6) és (8) terek falai a (11) falazatból állanak. A retortában hevítés közben fejlesztett gázok elosztása céljából a retorta a következő csővezetékekkel vagy ezek csoportjaival van ellátva. (12) azt a csövet (vagy csőcsoportot) jelzi, melyen a retortában fejlesztett gázok, melyek az elvezetésre készek, elvezettetnek, (13) azt a csövet (vagy csőcsoportot) jelzi, mely a retortában a tőzegnek a szárítási és a kátrányképző állapotban lévő részeit összeköti és mely e célból egyik végével a retorta fölső részével, másik végével pedig-kb. a retorta közepével vagy kevéssel ez alatt van összekötve. A tőzegnek a retortában a szénsavképző és az elgázosíló állapotban levő részeit összekötő cső a (14) csőből (vagy csőcsoportból) áll, mely valamivel a (13) cső alsó vége fölött ágazik ki a retortából és alsó végével a retorta alsó végével van összekötve. A kemencének a rajzon feltüntetett kiviteli alakjánál föl van tételezve, hogy a retorta alsó része azon a helyen vagy annak közelében fekszik, ahol könyököt képez, míg ezen hely alatt a retorta lehűtőtér gyanánt szolgál. A (12). cső a rajzon úgy van föltüntetve, hogy a (14) cső torkolási helyei között a középen, vagy a valamivel ez alatt van elrendezve. A (13) és (14) csövekben pyrométerek vannak elhelyezve, melyek azokban a gázok hőmérsékletét megadják, ugyanitt a rajzon föl nem tüntetett szelepek is vannak alkalmazva, melyek szabályozása által a (13) vagy a (14) cső felé haladó gázmennyiségek' szabályozhatók és azon gázok egy része, melyek a (14) cső fölső torkolata fölött képződnek, szintén arra kényszerül, hogy a (14) csövön való átáramlás helyett a retortán keresztül lefelé haladjon. Az adagolásnál a retortát és a megtöltőcsövet a (3) csappantyúig megtöltjük. Üzemközben tehát a tüzelőanyag a retortában a hevítés különböző fokozataiban van és pedig a teljesen friss állapottól a (2) betöltőcsőben, a teljesen elkokszosodott állapotig a (14) cső alsó torkolatánál. Ila. a (4) csappantyúnál kokszot húzunk ki a kemencéből, akkor a retorta tartalmának csak egy részét vesszük ki, mire a retortát és a megtöltőcsövet ismét a (3) csappantyúig megtöltjük. A retortában fejlődő gázok a (12) cső felé vezető úton áramlanak ki, melyen a legkisebb ellenállásra találnak. A tüzelőanyaggal megtöltött retortában a gázok útjában nagy ellenállás van jelen, míg ellenben a csövekben csak csekély az ellenállás. Ennek folytán a gázok, melyek a (14) cső fölső torkolata fölött képződnek, ezen a csövön át lefelé haladnak és újból föl a retorta azon részén keresztül, mely a (14) cső fölső torkolata és a (12) cső között fekszik. A (14) cső felső torkolata alatt képződő gázok közvetlenül mennek a (12) cső felé. A retorta egészen fönt fekvő részében képezett gázok a (13) csövön mennek át. Azon rétegek közti határ, melyekben a (13) vagy a (14) csövek felé haladó gázok képeztetnek, ezen csövek fölső torkolatai között kb. a középen fekszik. A (8) térben és ennek folytán a retortában uralkodó hőmérsékletet úgy szabályozzuk, hogy a kellő hőmérsékletű és így meghatározott összetételű gázok fejlesztetnek a retoría meghatározott helyein és így előre meghatározott összetételű gázok vezettetnek keresztül a csőrendszeren. Szabadalmi igények: 1. Eljárás világitógáz előállítására tőzegnek és hasonló tüzelőanyagoknak retortákban való hevítése által, azáltal jellemezve, hogy a retortában folytonos hevítés alatt lévő tüzelőanyag felső rétegeiből, illetve különböző, fölső rétegeiből az ott előállított gázt egy a retortában alatta lévő rétegbe, illeve különböző alattuk fekvő rétegekbe vezetjük, oly célból, hogy a fölső rétegből kapott gázok azon termékek képződését, melyeket az alsó rétegből előállítani szándékozunk, megkönnyítsék. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a retortában a tüzelőanyagból először képződött gázokat, melyek legnagyobbrészt vízgőzt tartalmaznak, onnan elvezetjük és a retorta oly részébe vezetjük, melyben főleg kátránygőzök képződnek oly célból, hogy a kátrány képződést megkönnyítsük és a képződött kátrány kibocsátható legyen, anélkül, hogy szétbomlanék. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a retorta azon részéből, ahol főleg vízgőz és szénsav távoznak a tüzelőanyagból, ezeket a gázokat ezen helyekről elvezetjük és a retorta azon részeibe vezetjük, ahol a tüzelőanyag legerősebben van fölhevítve oly célból, hogy a vízgőz és a szénsav szétbontassanak és ezáltal nagyobb hőértékű világítógázt kapjunk. 4. Kemence az 1. igénypont szerinti eljárás foga-