77960. lajstromszámú szabadalom • Gyujtószerkezet robbanófegyverek számára

beállított (e2) szerkezet a tehetetlenség folytán közvetlenül gyújtja a töltényt, úgy hogy a robbanás időzítés nélkül megy végbe. A 10. ábrabeli foganatosítási példa eltolódható tölténnyel és helytálló gyúszöghiivellyel van kiképezve. Az (e3) ütőszerkezet hüvelye a (24) perem és a becsavart (25) dugasz közölt mozdulatlanul van befogva, míg a (d) töltény, melynek (9) gyutacsához fekszik az (f) gyúszög, a (26) vezetékben tolódhat el. Ha a töltény tetszés szerinti inódon, pl. a (27) csőbe hatoló nyomóközeg révén lefelé tolódik, akkor az. (f) gyúszög a (h) harántszóggel és a (g) kalapáccsal leszorul addig, amíg a (h) harántszöget a fönt leírt módon a (11) ferde fülület oldalt eltolja, mikor is a (17) rúgó fölszabadulva, a leírt módon fejti ki az ütést. A 11. ábrabeli példa esetén úgy a (d) töltény, mint az (e4) hüvely a (28) vezetékben eltolódhatnak; ezen kiképzés többféle kombinatív hatást enged meg. Minthogy a két (d, e4) eltolódható szerv dugattyúfölületei különböző nagyságúak a nyomóközegnek csak az egyik vagy másik dugattyúfölületre, vagy egyidejűleg mindkét dugattyűfölületre való hatása által a legkülönbözőbb viszonyok és nyomások melletti működtetés érhető el. Lehet továbbá az egyik eltolható szervet tehetetlenséggel ellentálló akadályra való üközéskor való működésre beállítani, míg a másik túlnyomáskor (pl. merülő vizi bombáknak bizonyos mélység Tlértekor) eltolódás révén működik, vagy időzítőszerkezei révén bizonyos idő elteltével léphet működésbe. A 12. és 13. ábrák oly példákat mulatnak, melyeknek ütőszervei egymásután lépnek működésbe. A 12. ábra szerint az (e5) hüvelyből alul kilépő levegő a (29) csatornán át az (e6) hüvely fölötti (20) térbe lép s csak akkor szorítja lefelé az (e6) hüvelyi. Az ekkor a hüvely alatt komprimált levegő viszont a (22) nyíláson át esetleg egy harmadik hüvely működtetésére használható föl, úgy hogy két vagy több gyújtót működtethetünk egymásután. Ugyanezen hatást érhetjük el a 13. ábra szerint, ha az első (e7) hüvelyt tolattyúnak használjuk, mely előretolódásakor nyitja a nyomóközeg számára az (e8) hüvely fölé vezető (30) csatornát. * Nyilvánvaló, hogy az 1—4. ábrákban föltűntetek példánál is elérhetjük az egyetlen gyújtópisztolyban egyesített különböző ütőszervek egymásuláni működtetéséi azáltal, hogy a (17), illetve (14) rugókat különböző erősen vagy különböző feszültséggel képezzük ki, vagy hogy a nyomóközeg hatásának kitett fölületeket, illetve az egyes (e) hüvelyek átmérőjét különböző nagyra szabjuk meg, úgy hogy ha az összes hüvelyekhez egyenlő növekedő nyomás jut, előbb a gyöngébb rugójú, illetve a nagyobb hatófölületlel biró gyújtószerkezet fog működni s csak a nyomás növekedésésével jut a következő szerkezet érvényre. A 14., 15. és 16. ábrákban föllüntetett példánál három gyújtószerv van egy közös fönt (bl) kupakkal elzárt (al) hüvelyben elrendezve, mimel-. lett azonban az egyes ütőszervek nem tolódhatnak el egymástól függetlenül, mert egy közösen eltolható, három furattal ellátott (e9) hüvelybe vannak helyezve, melynek mindegyik furatába egy-egy (g) kalapácsos (f) gyúszög (h) liarántszög és (14, 16, 17) rúgó van behelyezve. Mindegyik ütőszer a másiktól függetlenül működik ugyan, de a közös (e9) hüvely eRolódása által feszíttetnek meg s annak eltolódása közben adják le a fönt leírL módon a gyújtóütést. Ezen példánál a csütörtök ugyan nincs oly tökéletesen kizárva, mint a korább ismertetett egymástól teljesen függetlenül eltolódható szerkezeteknél, az (e9) hüvely nagy hatófölülete azonban erősebb rugóknak alkalmazását s ennek folytán igen erős ütés létesítését teszi lehetővé. Véletlen lökések stb. okozta szándékolatlan működést tetszés szerinti ismert biztosítékokkal gátolhatunk meg. A (14, 17) rugókat ismert módon úgy képezhetjük ki, hogy különböző érzékenységre legyenek beállíthatók. Alkalmas berendezés, pl. a gyújlószöglartó rész és a gyutacs közé iktatott rész révén nyugalmi helyzetben a gyúszöget a gyutacstól lávolt arthaljuk. Szabadalmi igények: 1. Gyújtószerkezet, jellemezve azáltal, hogy a gyutacs elsütésére önütő gyúszögszerkezet szolgál, 2. Az 1. alatti szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a gyutacs és az önütő gyúszögszerkezet egymástól képest eltolódhatnak s az eltolódási tehetetlenség, lég-, gázvagy víznyomás, elektromágneses erő vagy alkalmas mechanikai eszköz létesítheti. 3. A 2. alatti szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a gyutacs az. önütő gyúszögszerkezetet vezető résszel mereven van -kapcsolva. 4. A 2. alatti szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az önütő gyúszögszerkezet mereven van kapcsolva azon vezetékkel, mclj? ben a gyutacsot hordó rész tolódhat el. 5. A 2. alatti szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy úgy az önütő gyúszögszerkezet, mint a gyutacsot hordó rész egymáshoz képest eltolódhatóan vannak vezetve, úgy hogy szükség szerint csak az egyik vagy mindkét rész, vagy pedig mindkét rész egyszerre vagy egymásután tolódhat el oly célból, hogy a készülék különböző hatóerők számára legyen aktiválható, illetve az egyes gyúszö-