77926. lajstromszámú szabadalom • Riasztókészülék

bslisejében alkalmazott drótalakú (t) kiolvasztóbiztosítékba kapaszkodik. Az (u) dugasz a (q) vázon van megerősítve. A (k) elektromágnes tekercselése az (1) vezeték révén .a (v) áramforrás pl. a, távbeszélőkészülék telepének) egyik sar­kához van kapcsolva, míg az áramforrás másik sarka a (2) vezetékhez csatlakozik, amely a (3) kapcson át a védendő helyi­ségbe van vezetve. Ezen helyiségben a ve­vezeték az ajtóknál, ablakoknál, pénz­szekrényeknél vagy hasonlóknál, avagy a mennyezeten vagy a mennyezetben (tüzeset alkalmával való kontaktusképzés céljából) elrendezett (w) kontaktusok egyik részével van összekötve, úgy hogy a (v) telep áramköre a (k) elektro­mágnes másik sarkához csatlakozó és az (5) kapcson átmenő, a (w) kontaktusok másik részével kapcsolt (4) vezetéken át záródik, ha a (w) kontaktusok egyike működésbe jő. Ezen áramkörön át a (k) elektromágnes gerjed, a (j) karon alkal­mazott fegyverzetet vonzza és a fölsza­badult (c) tengelyt a (d) rúgó forgásba hozza. A forgás következtében a generá­tor fegyverzetében indukált áram a (c) tengelyből és az (y) kapocsból kiinduló (10) és (11) vezetékeken át a távbeszélő­vezetékekbe kerül. Az (y) kapocs ismert módon csúsztatórúgó révén ugyanis a távbeszélövezetékkel áll kapcsolatban, a (lü) vezetékbe pedig az (x) átkapcsoló van iktatva, úgy hogy a riasztókészüléket szükség szerint kapcsolhatjuk be és ki. Annak meggátlására, hogy a készüléket a (2) vagy (4) vezeték megszakítása által, aminek folytán a (w) kontaktusok zárásakor nem menne áram a (k) elektro­mágnesen át, működésképtelenné lehessen tenni, a (2) és (4) vezetékekkel párhuza­mosan két (9), illetve (7) erősáramú veze­téket alkalmazunk, pl. a (8) és (6) világítótest-kontaktustól kiindulólag, ami­dőn is a (9) vezeték a (t) kiolvadó­biztosítékon halad át, miáltal ez utóbbi erősáramú körbe van bekapcsolva, Hai már most az összes, vagyis a (2), (4), (7) és (9) vezetéket tartalmazó kábelt átvág­ják, úgy nem csupán a (2) és (4) vezeté­kek záratnak rövidre, aimi nem föltétlenül elegendő az elektromágnes biztos gerjedé­séhez, hanem a (7) és (9) erősáramú ve­zetékek is, minek folytán a (t) biztosító kiolvad. Ezáltal azonban az (s) kampó ós az (o) kar fölszabadul, mely utóbbi a (p) rúgó hatására ütést mér az (m) emelő­karra, úgy hogy a (h) kar a (g) kivágás­ból kiemeltetik és a (c) tengely fölszaba­dul. A riasztókészülék tehát minden eset­ben biztosan működik, ha csak az (x) ki­kapcsoló zárva van. Központi telepes távbeszélőberendezé­seknél a mágnesen induktort elhagyjuk és oly kontaktusHSzerkezettel helyettesitjük, amelyet a (h, j, m) emelő, rúgó, súly vagy hasonló ellenében megszakítva tart és amelyet ezen erők zárni igyekeznek. Szabadalmi igények: 1. Riasztókészülék, jellemezve egy a táv­beszélőhálózatba bekapcsolt és mecha­nikai erő (rúgó, súly, vagy hasonló) hatása alatt álló, a távbeszélővezeté­ken áthaladó elektromos áramot ger­jesztő, illetve záró generátor, illetve kontaktusszerkezet által, amelyet a ké­szülék nyugalmi állapotában akasztó­szerv tart működésen kivül, amely be­törés, tűzvész, stb. esetén záródó ös­mert kontaktusok zárása, vágy az ezekhez szolgáló vezetékek átvágása esetén kikapcsoltainak, úgy hogy a működésbe jövő készülék jelzőáramot meneszt a távbeszélő vezetékbe. 2. Az 1. alatt igényelt riasztókészülék megoldása, amelyet az jellemez, hogy a riasztóáramot szolgáltató, vagy záró szerkezet akasztószerve egyrészről az akasztóemelő oldását előidéző elektro­mágnes, másrészről pedig egy mecha­nikai erővel terhelt emelő hatása alatt áll, amelyet kiolvadó biztosíték tart

Next

/
Thumbnails
Contents