77880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás burgonyakeményítő és erőtakarmány gyártására

gyáraknál is aránytalanul nagv berendezési költségekkel járna. A jelen találmány szerinti eljárás már most lehetővé teszi a burgonyában foglalt összes értékes mellékalkatrészek teljes kinyerését,, mimellett elkerüljük mindazokat a nehézségeket, melyek a burgonyából való szokásos keményítőgyártásnál a szennyvizek kezelésénél föllépnek. Az eljárás abban áll, hogy az aprított burgonyából, a gyümölcslé egy részének magában véve ismert módon, mechanikai úton való eltávolítása után, a keményítő kimosása előtt az extrahálható orgános anyagokat a. sókkal együtt lehetőleg csekély mennyiségű vízzel kivonjuk és a burgonyapépet csak ezután hozzuk össze a keményítő kimosásához szükséges nagymennyiségű vízzel, miáltal technikailag fehérjementes szennyvizeket kapunk. Az eljárást példaképen a következőképen foganatosítjuk: A mosással megtisztított burgonyát az eddig szokásos módon reszelőgépeken igen finomra reszeljük, a pépet azonban nem mosisuk ki vízzel a

nyers keményítőtej nyerése végett, hanem előbb tetszésszerinti sajtón, például szűrősajtón jól kisajtoljuk és pedig előnyösen olyan alacsony nyomásnál, hogy a lefolyó burgonyáié, amiellyet külön fogunk föl, gyakorlatilag véve keményítőmentesen folyjék le. Ilyen módon elsőízben minden különös nehézség nélkül kb. 50% lé folyik le a burgonya súlyára számítva. Az elsőízben kisajtolt pépet azután friss vízzel, amelynek mennyisége azonban kisebb, mint a már kisajtolt, lémenynyiség, összekeverjük, miáltal az oldható anyagok majdnem teljesen kioldódnak a reszel ékből és azután ugyanolyan módon, mint elsőízbein, újra préseljük. A lefolyó vizes kivonatot egy későbbi munkamenetnél újra fölhasználhatjuk az oldható sók extrahálására és azt ilyen módon gazdagíthatjuk. A víznek két,szem él többszöri alkalmazása az extrahálásra, azonban nem ajánlatos. Szűrősajtó alkalmazása esetén a vízzel való keverés helyett a kilúgozást magában a szűrősajtóban végezhetjük. Vízzel való további extrahálás most már nem gazdaságos, mert elemzés útján beigazolódott, hogy a reszelékben visszamaradó fehérjeanyagok mennyisége többször ismételt extrahálásnál sem csökken említésreméltó módon. Más szóval, ezek a fehérjeanyagok már nem extrahálhatók, hanem visszamaradnak a, burgonyában és törkölyben értékesíttetnek. A kisajtolt gyümölcslé és a maradék kimosásánál kapott kivonatot célszerűen egyesítjük és így dolgozzuk föl tovább. A másodszor sajtolt reszeléket már most az eddig szokásos módon dolgozzuk föl keményítőre. A most keletkező nyerstej azonban most már csakis keményítőből és tiszta vízből ál'li, amely utóbbi minden további nélkül elfolyasztható. Megszűnik továbbá az egész habképződés, miáltal a gyártás lényegesen könnyebbé válik. Az első és második sajtolásnál kapott és egyesített folyadékok tartalmazzák a burgonyának majdnem összes oldható tápanyagait, és sóit, és tetszésszerinti módon értékesíthetők. Miután már most az anyagok 100 kg. burgonyára számítva kb. 80 liter folyadékban foglaltatnak, az eddigi szennyvizeknek legalább 1000 literfolyadékjával szemben, ennek folytán a kapott lének többtagú párologtató készülékekben, fáradt gőz segélyével való bepárologtatása aránylag csekély költséggel foganatosítható. A bepárologtatást végezhetjük szirupszerűségig és, azután a masszát a törköllyel együtt a szokásos Szárítókészülékekben kitűnő erőtakarmánnyá dolgozhatjuk föl, vagy pedig a, levet egészen szárazságig befőzhetjük, mikor is a kapott száraz anyag kb. 32% fehérjeanyasgot, 20% szénhidrátokat, 24% sókat stb. tartalmaz. Ezen száraz maradék azután egyedül vagy más anyagokkal keverve, takarmány gyanánt használható. Eddigelé 100 kg.- burgonyából legföl-