77872. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépfegyvereknél a töltények beadagolására és az üres töltényhüvelyek kidobására

- 2 zetősinje fogvatartja és igy a töltény, tehetetlenségének hatása alatt, nem lenghet ki feneke körül. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási példáját tünteti föl és pedig: az 1. ábra a gépfegyver tokjának hosszmetszete, a 2. ábra hasonló metszet nagyobb léptékben, a fegyverbe bejutó első töltény helyzetének föltüntetésével, mig a 3. ábra a tölténybeadagolás további folyamatát föltüntető hasonló metszet. A rajzolt foganatosítási példánál az (P gépfegyvertok (1. és 2. ábra) két (2) és (3) fala közt nyugszik a (4) závárzat, mely az (y) nyíl irányában (2. ábra) és visszamozog. A (2) és (3) tokialakban (5) és (6) hasítékok vannak kiképezve, melyeken a töltények, III. az üres töltényhüvelyek mozognak keresztül az (x) nyíl irányában (2. ábra). A (2) falban lévő (5) hasíték egyik végén (8) vezetősínek vannak elrendezve a töltények fenékkarimájának befogadására, melyek a závárzat nyugalmi helyzetében (az ábrákon rajzolt helyzetben) a závárzat (7) vezetősínjeivel egy irányba esnek (2. ábra), úgy hogy az (x) nyíl irányában vándorló töltények, a (2) fal (5) hasitékából a (4) závárzatba való bejutásukkor, lökésmentesen jutnak át a (8) vezetősínekből a (7) vezetősínekbe. A (3) falban lévő (6) hasítéknak nincs töltényfenékvezetősinje, ez a hasiték azonban egy (9) nyúlvánnyal van részben elzárva, úgy hogy a (4) závárzatból kitolódó üres töltényhüvely, fenékrészével, ezen (9) nyúlványba ütődik. A leírt berendezés működési módja már most ez: Az (x) nyíl irányában (2. ábra) bekövetkező lökés folytán egyik töltény a másik után betolódik a (2) fal (5) hasítékába és ott a (8) vezetősínben fogvatartatik. Az éppen az (5) hasiték (8) vezetősínjében lévő töltényt a közvetlenül utánakövetkező betolja a (-1) závárzat (7) vezetősínjébe, mely závárzat azutná azt ít fegyvercső töltényterébe viszi és elsüti. Mihelyt azután a (4) závárzat visszatér nyugalmi helyzetébe, az abba belépő legközelebbi töltény az üres hüvelyt a tok (3) falának (5) hasitékába betolja. A závárzat (7) vezetősínjét elhagyva, az üres hüvely elveszti vezetését és fenékrészével a (3) fal (9) nyúlványához ütődik (3. ábra pontozott vonalai). Ezáltal ez a hüvely a (4) závárzatban lévő legközelebbi töltény mozgását határolja, úgy, hogy ez nem juthat tul előre meghatározott helyzetén és pontosan a fegyvercső középvonalába jut. Az üres hüvely fenekének a (3) fal (9) szélébe ütközése folytán ennek a hüvelyfenékrésznek mozgása késleitettetik, mig a hüvely szabad vége a tehetetlenség hatása alatt továbbmozog és lebilienve, kidobódik a tokból (lásd a 3. ábrán rajzolt (z) nyilat és az 1. ábrán föltüntetett üres hüvelyt!). Az 1. ábrán látható, hogy a (9) nyúlványt a gépfegyver hajtótengelyének egy karimája képezheti, mely részben ki lehet vágva, úgy, hogy a (6) hasiték előtt elforogva, ezt bizonyos időn át egészen szabaddá is teheti. Szabadalmi igények: 1. Berendezés gépfegyvereknél a töltények beadagolására és az üres töltényhüvelyek kidobására, melynek jellemzője az, hogy a beadagolt töltény a závárzatmozgás irányára keresztben, fenékkarimájával a závárzat vezetősínjébe vezettetik be, mikor is az előzőleg kilőtt üres töltényhüvelyt fenékrészével a závárzatból kitolja és fenékrészének vezetése nélkül egy, a hüvely mozgási irányában helytállóan elrendezett akadályhoz (ütközőnyulványhoz) tolja.