77854. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegőnek vagy más gázoknak sűrítésére, ezekhez a szívólöket alatt elősűrített gázok vezetése mellett
löket-hosszát és (u) a pótlólagos sűritőét. Az (i) hasítékok miatt a fősűrítő ([a] dugattyú) hatásos lökethossza csak (h—i), a pótlólagos sűrítőé pedig csak (u—i). Ha lehetőleg magas közbeeső nyomást akarunk elérni, akkor a tulajdonképeni pótlólagos teret lehetőleg kicsinyre kell méretezni, amint ez pl. a 2. ábrán pontozott vonallal föl van tüntetve. Az (U) tér nagyságától függ a beszívott pótlólagos gázok mennyisége. Az (U) és (Z) terek nagyságának alkalmas megválasztásával tehát a pótlólagos sűrítés befolyása messzemenően módosítható. Lehet az elősűrített gázokai, a (b) főhengerbe való bevezetésük előtt, hűteni is úgy, hogy a szállított összes gázmennyiség nagyobbodik. Erre a célra az (1) átvezető vezetéket alkalmas (k) hűtőtartályon vezetjük keresztül (1. ábra). Lehet az ilyen sűrítől', épp úgy, mint a törzsszabadalomnak megfelelő1 :, arra is fölhasználni, hogy kéf különböző gázt szívassunk vele be, ezeket összekeverjük és együttesen sűrítsük. Erre a célra csak olyannak kell lennie a berendezésnek, hogy a fősűrítő (s) szívószelepe az egyik gáznemet szívja he, a pótlólagos sűrílő (w) hasí.éka'in át pedig a másik gáznem szívódjék be. A (b) sűrítőhenger szívócsőtoldatát tehát pl. olyan tartállyal kötjük össze, melyben az egyik gáznem foglal helyet, a pótlólagos sűrítő (w) liasítékait pedig a másik gáznem tartályával, vagy ha levegőt szívatunk be, a környezettel kötjük össze. Az (i) átömlési hasítékok megnyílásakor azután a két gáznem összekeveredik, mire ez a gázkeverék a (b) főhengerben sűríttet'ik. Némely esetben, így olyankor is, ha kétféle gázt kell beszívatni, szükség lehet arra, hogy a pótlólagos sűrítő által beszívandó gázmennyiség különösen nagy legyen. Erre a eélra az (a) dugattyút differenciális dugattyúnak képezhetjük ki úgy, hogy a szívási művelet szempontjából a (b) főhengerben (fősűrítőben) csak a dugattyú differenciális fölülete, a pótlólagos sűrílőben azonban az egész dugattyúfölülel lesz mérvadó. Ilyen fajtájú foganatosítása példát mutat vázlatosan a 3. ábra. A kéf. (F, f) dugattyúfölület nagyságának viszonya mérvadó itt a szállított egész gázmennyiség nagyságára, valamint a két oldalon beszívott gázmennyiségek viszonyára. Nagyobb nyomások elérésére, amihez kétvagy többfokozatú sűrítésre van szükség, két vagy több, pótlólagos sűrítőkkel ellátóit, megfelelő nagyságú hengert lehet egymásután kapcsolni, mimellett a gázok, az alacsony nyomású hengerekből a magasabb nyomásúakba való átvezetésük közben hűthetők, hogy a sűrílőmunkát a második és a további fokozatokban csökkentsük. Lehet azonban kétfokozatú sűrílőket úgy is kiképezni, hogy a magas és az alacsony nyomású hengereket összeépítjük. A 4, és 5. ábra ilyen kétfokozatú sűrítők két foganatosítási példáját tünteti föl vázlatosan, melyeknél csak az első (áz alacsony nyomású) fokozat van pótlólagos sűrítőtérrel ellátva. Az alacsony nyomású fokozd! emellett egyszeresen működő sűrítőnek van kiképezve pótlólagos sűrítővel és differenciális dugattyúval. Itt (b) jelöli az alacsony nyomású hengert, mely az 1. ábrának megfelelően van kiképezve, (c) pedig a magas nyomású hengert. A (b) alacsony nyomású hengerben sfiríteílj gázok, a (d) nyomószelepet megnyitva, a (k) kamrába áramlanak, mely az (o) hasítékokon át a (c) magas nyomású henger terével áll összeköttetésben. Ha az (a) dugattyú (4. ábra) baloldali holtpontjából (lásd a pontozott vonalakat) jobbleié elmozog, akkor az (s) szívószelepen át gází szív be a (b) alacsony nyomású henger főterébe és egyúttal a (w) hasítékokon át a pótlólagos sűrítőtérbe beszívott' pótlólagos gázmennyiségei, ebben elősűríti. Mihelyt az (a) dugattyú szabaddá teszi az (i) hasítékokat, ez az elősűrített pótlólar gos gázmennyiség átáramlik a (b) alacsony nyomású henger főterébe. Az (a) dugattyú egyidejűleg szabaddá teszi az (o) hasítékokat is úgy, liogy a (k) nyomókamrából a sűrített levegő a (c) magas nyomású henger üregébe áramlik át. A dugattyú visszatolódásakor mindenekelőtt az (i) és az (o) hasítékokat zárja el, mire a sűrítő művelet megy végbe mindkét hengerben. Hasonló ehhez az 5. ábrán látható foganatosítási példa, melynél az (a) dugattyúnak két nyúlványa van. Itl, a dugattyú jobbratolódásakor, a (b) alacsony nyomású henger főterében az (s) szívószelepen át beszívódás, a (c) magas nyomású hengerben pedig sűrítés történik. A dugattyú balramozgásíiikor viszont a (b) alacsony nyomású henger főterében sűrítés megy végbe és a (k) kamrába beszorított, ezen alacsony nyomású hengerben sűrített gázmennyiség, a löket vége felé, az (n) átömlési vezetéken át, az (o) hasítékoknak az (a) dugattyú segélyével történt megnyitása folytán, a (c) magas nyomású hengerbe jut át'. Lehet azonban a sűrítő magas és alacsony nyomású hengereit úgy is összeépíteni, hogy mindkét fokozatban történhessék pótlólagos sűrítés. Ilyen foganatosítási példát mutat vázlatosan a 6. ábra. A (b) alacsony nyomású henger itt középen van elrendezve és differenciális dugattyút tartalmaz, valamint (i) és (\v) hasítékokat, mint az előbb tárgyalt esetekben, végül (sl) és (dl) SZÍVÓ- és nyomószelepet. A (c) magas nyomású henger itt két részbői áll. A jobboldalom lévő rész tartalmazza a tulajdonképeni sűrítőhengert, mely (s2) és .d2) szívó- és nyomószeleppel van ellátva, míg a baloldali (x) rész a hozzátartozó pótlólagos vagy elősűrítő hengert képezi. A működés módja az ábrából könnyen megérthető.
